Elfogadták a megállapodást, újulhat a 3-as metró

A járműpark felújítására 60 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel euróban a főváros.

A javaslatban kiemelték, hogy a 3-as metróvonal Magyarország legnagyobb forgalmat bonyolító vasúti rendszere. Építési hossza 17,3 kilométer, ebből 15,5 kilométer alagúti szakasz, és 20 állomás van a vonalon. A vonalat munkanapokon 520-540 ezer utas használja, többen, mint amennyien a teljes országos vasúti hálózatot.

A 3-as metró építése több szakaszban 1970-től 1990-ig tartott, a szakaszok infrastruktúraelemei (építmények és az azokban lévő műszaki berendezések) az elmúlt több mint három és fél évtizedes folyamatos működés alatt erősen elhasználódtak, ez alatt semmilyen komolyabb felújításon nem estek át, felújításuk halaszthatatlanná vált.

A vonal és teljes járműparkjának megújítása „hosszú ideig nem halasztható, a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban” meg kell valósítani – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A Fővárosi Közgyűlés döntött arról is, hogy több fizetős parkolóhely lesz a VIII. és a XIII. kerületben. A Józsefvárosi Önkormányzat kezdeményezte, hogy a meglévő várakozási övezetek egészüljenek ki a Kerepesi út, a Hungária körút, a Sport utca, a Százados utca, a Salgótarjáni út és az Asztalos Sándor út által, valamint a Könyves Kálmán körút, az Üllői út, az Orczy út, a Golgota tér, a Golgota út, a Bláthy Ottó utca és a Vajda Péter utca által határolt területtel.

A XIII. kerületi önkormányzat is kezdeményezte a parkolási rendelet módosítását: bevonnák a várakozási övezetbe a Röppentyű utca, a Rozsnyai utca, a Hajdú utca, a Fáy utca, a Béke utca és a Petneházy utca, továbbá a Duna, a Váci út és a Vizafogó utca, valamint a Röppentyű utca, a Göncöl utca, a Kámfor utca, a Tatai utca, a Szegedi út, a Dévényi utca, a Róbert Károly körút, a Lehel utca, a Szegedi út, a Reitter Ferenc utca és Petneházy utca által határolt területet.

A városvezetés és a Fővárosi Közgyűlés minden ellenkező híreszteléssel szemben rendkívül fontos feladatának tekinti azt, hogy – elsősorban szociális kérdésként – kezelje a hajléktalanság problémáját – mondta a főpolgármester szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülésén a hajléktalanrendelet módosításáról szóló napirend tárgyalása közben transzparensekkel tiltakozott A Város Mindenkié csoport, Tarlós István kijelentette: ebben a kérdésben hosszú ideje azt tapasztalja, hogy a közvélemény nem a valóságnak megfelelően értesül sem a történtekről, sem a városvezetés szándékáról.

Úgy fogalmazott, hogy „kimondott rosszindulattal” lehet a hajléktalankérdés kriminalizálásának nevezni azt, hogy „a szociális vonulat mellett valóban egy rendészetinek mondható vonulatot is figyelembe” vesznek, de – mint hangsúlyozta – nem ez a szándék vezeti őket.

A fővárosi hajléktalanrendeletet is módosította szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a legjelentősebb változás, hogy a XIV. kerületben nem lesz olyan terület, ahol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Az előterjesztést 21 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület. Nemmel voksolt Gy. Németh Erzsébet, Székely Sándor (Együtt) és Csárdi Antal.

Horváth Csaba szocialista képviselő a javaslat elfogadását megelőző vitában azt mondta, a hajléktalanok üldözése nem jelent megoldást a szociális problémákra. Csárdi Antal ezt követően felolvasta az ülésteremben transzparensekkel tiltakozó A Város Mindenkié csoport egyik aktivistájának levelét, hangsúlyozva, hogy a hajléktalanok üldözése a mélyszegénységben élők alapvető jogait sérti. Az ellenzéki politikus ezt követően felvetette egy hajléktalanokat segítő bérlakásalap létrehozását.

A főpolgármester válaszában azt mondta, a hajléktalanellátásban a férőhelyek száma, azok komfortja, továbbá a hajléktalanok munkalehetősége, védelme és egészségügyi ellátása területén is előrelépés történt azóta, hogy Horváth Csaba volt ezért az ügyért felelős főpolgármester-helyettes.

A főpolgármester úgy fogalmazott, egyetért azzal, hogy a város mindenkié, így például a másik 1 millió 700 ezer lakosé is, akiknek számít például a közterületek állapota. A tiltakozókhoz fordulva hozzátette, úgy érzi, csak heccelik a hajléktalanokat, és nem segítenek a megoldásban. A fővárosnak összesen nincs annyi bérlakása, ahány hajléktalan él Budapesten – mondta Tarlós, aki szerint egy bérlakásépítés fedezetét legfeljebb az állam biztosíthatná, az ingatlanok kiosztását azonban akkor sem lehetne igazságosan megoldani.

Kijelentette, téved az, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi városvezetés üldözni akarja a hajléktalanokat. Elmondta azt is, hogy a hajléktalanokat segítő minden olyan javaslatra nyitottak, amely minimális rendet biztosít a városban.

A Város Mindenkié csoport tucatnyi aktivistája egyebek mellett „börtön helyett lakhatást”, „lakhatást, demokráciát, jogállamot” és „ha kirekesztesz, te is vesztesz” feliratú transzparenseket tartott a magasba a javaslat vitája alatt.

A budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan a pesti rakpart egy szakaszának rendezéséről is döntött a Fővárosi Közgyűlés. A 2017-es sportesemény időpontjához igazodva a Kossuth Lajos tér és a világbajnokságnak helyszínt adó Dagály fürdő közötti partszakaszt rendeznék. A beruházás célja a jelenleg elhanyagolt Duna-part értékeinek jobb közterületi hasznosítása.

A projekt keretében megtervezendő és megvalósítandó sétány és bicikliút biztosítja majd a közvetlen kapcsolatot a vizes világbajnokság fő helyszínét jelentő új „úszópalota” és a belváros között, déli végén a 2014-ben megújult Kossuth Lajos térhez, északi végén az állami beruházás keretében rendezendő partszakaszhoz csatlakozik – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A tervek szerint gyalogoshíd is épülne a Margitsziget és a pesti oldal között. Mint írták, terveket kell készíteni a Dráva utcai felhajtónál a Margitszigetre vezető gyalogoshíd hídfőjének kialakítására.

A projektben tervezendő partszakasz hossza 3,2 kilométer. Az előkészítési feladatok becslések szerint 200 millió forintba kerülnek. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztést.