Hatmilliárd forintból teremtenek középkori hangulatot az egri várban

A 16. századi állapotok visszaidézését célzó program kezdődhet az egri várban; a hatmilliárd forintos fejlesztés része a kormány és az egri önkormányzat által a Modern városok program keretében közelmúltban megkötött, öt pontot tartalmazó megállapodásnak.

A püspöki palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító püspöki palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is.

Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz. Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló provizori palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani provizori palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedi.

A tér rekonstrukciójának szintén része lesz a korabeli Magyarország egyik legnagyobb, a 11. és 15. század vége között épült templomának számító várszékesegyház nyugati homlokzatának, tornyainak és kapuzatának helyreállítása, illetve a megmaradt falak befedése is. Az ostromok során megsérült épület elbontását a 18. század végén kezdték el, köveit – miként a külső vár, a provizori palota és más várbeli épületek köveit – Eger barokk belvárosának építkezéseinél használták fel.

Berecz Mátyás úgy fogalmazott, hogy lejárt a „térdig érő várak” ideje. Egyfelől a közönség nem tudja értelmezni ezeket a rommaradványokat, attrakciós vonzerejük – ekképp bevételtermelő képességük – igen gyenge. Másfelől az időjárás viszontagságainak jobban kitett falmaradványok megóvása is aránytalanul drágább, és sok problémát vet fel – mondta.

Szavai szerint a vár rekonstrukciója több kiállítás felépítését is magába foglalja. Készül például majd a székesegyházban egy, a vár legfontosabb régészeti anyagát, egyházi építéstörténet bemutató kőtár, a provizori palotában a korabeli életmódot megjelenítő kiállítás nyílik, lesz egy 3D-s panorámamozi, amely az 1552-es ostromot hozza „testközelbe”.

„A célunk ezzel a hatmilliárd forintos fejlesztéssel, hogy az egri vár mint attrakció minél inkább meg tudjon állni a saját lábán. Lassan szakítani kell azzal a gondolkodással, amely szerint a műemlékek nem fenntarthatók. Bevételt termelő attrakciókra van szükség, nem lehet csak az állami és önkormányzati segítségre várni” – jelentette ki az igazgató.

Azt is mondta: ezzel a fejlesztéssel európai szintű attrakcióvá szeretnék tenni a vármúzeumot. Pusztán a magyar piacból nem lehet megélni, ugyanakkor az egri vár és a hozzá kapcsolódó történelem európai fontosságú.

„Nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy Magyarország és vele együtt az egri vár jó másfél évszázadon át védelmezte Európát a török veszedelemmel szemben. Ezzel a fejlesztéssel is azt szeretnénk elérni, hogy Európa megismerje és elismerje történelmünknek ezt a részét” – emelte ki.

Elhangzott: tavaly 315 ezer látogatót fogadott a vár. Ezt a számot a jelenlegi, év végéig tartó 2,2 milliárd forintos fejlesztéssel 420 ezerre szeretnék növelni, míg a 2017 végén záruló hatmilliárd forintos beruházás nyomán az évi félmilliós látogatószám elérése a cél.

Berecz Mátyás kitért arra is, hogy a szoros határidőre tekintettel a beruházás szakmai előkészítését, a tervezést még az idén, az építkezést pedig legkésőbb a jövő év második felében el kell kezdeni.