„A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni. A választás ennek ellenére helyeselhető, éppen mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és -visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését” – tette hozzá.
A szövegalkotási feladatok közül egyértelműen a Tóth- és a Jékely-versek összehasonlítása volt a legkönnyebb a magyartanárok szerint. „Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent” – állapította meg Arató László.
