Utcára vonulnának a diákok a Corvinus budai kampuszáért

Egyelőre csak rémhírnek tűnik, hogy a Vár felújítását fedezné az állam az épületek eladásából, de a jelek aggasztók a vezetőség szerint.

Pavlik Lívia kancellár kérdésre elmondta: semmi konkrét befektetői megkeresés nem érkezett az ingatlan iránt, csak a néhány éve napvilágot látott értékbecslések szerepelnek. A rektor hozzátette, ennek fényében az ezzel kapcsolatos sajtóértesüléseket sem tudja kommentálni.

Nem tudják, miért van célkeresztben a Corvinus, de nem sikerült megtudniuk, mi állhat e mögött, miközben minden intézményből, amellyel kapcsolatban állnak, csak pozitív visszajelzéseket kaptak, és a néhány évvel ezelőtti gazdasági problémák is megoldódtak már.

Minden, gazdasági racionalitást célzó egyeztetésnek állnak elébe – mondta Pavlik Lívia, s kérdésre közölte, mindenképpen az egyetem egyben tartása mellett áll ki. Az intézmény gazdasági egyensúlya fennáll, ugyanakkor fejlesztési forrásokból kevés jut, de ez igaz a budapesti egyetemekre is, amelyek az EU-s operatív források 27 milliárdos kereteiből nem részesülnek, hiszen ezt nem a fenntartó, azaz az állam osztja el.

A közép-magyarországi intézmények határozottan hátrányos helyzetben vannak a konvergenciarégiókban lévőkkel szemben, ezt az egyensúlytalanságot szeretnék megszüntetni – jelentette ki kérdésre Rostoványi Zsolt.

„A falakból, az arborétumból árad a tudás, a nagy hagyományú kertészmérnöki képzés 160 éve kezdődött, az arborétum maga is 125 éves. A gazdasági számítások szerinti áttelepítés csak pusztítást eredményez, ezért úgy gondolom, nincs más alternatíva, mint ennek a nemzeti kincsnek a védelme” – hangsúlyozta Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja. Rendszeresek a próbálkozások, hiszen a terület, ahogy a város fejlődött, egyre értékesebb lett anyagi értelemben is. Palkovics László, a Kertészettudományi Kar növénykórtani tanszékének vezetője hozzátette: a növényfajok ezrei és a százéves fák a speciális klíma olajfái: létfontosságú képzési anyagot adnak a hallgatóknak. Maga a képzés is Budapest köré koncentrálódott – mondta.

Vecseri Beáta, az Élelmiszertudományi Kar dékánja hozzátette, hogy erős kötelékek fűzik Budapesthez az élelmiszer-ipari képzést: erős a céges beágyazottság, a duális képzés terén közös a képzés a Semmelweis Egyetemmel, és a hivatalos szervekkel is szoros a kapcsolat. Szilágyi Kinga, a Tájépítészeti Kar vezetője hozzátette: Európa első tájépítészeti képzése indult itt meg, ökológiai és műszaki elemek vegyítésével, ami egyedülállónak tekinthető.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz majd a hallgatói önkormányzat, ha el akarják költöztetni a Budai Campust, Kaizinger Tamás Töhötöm, a szervezet elnöke úgy válaszolt: természetesen utcára vonulnak, bár – tette hozzá – mindenképp szeretnék, hogy ne kerüljön sor erre.

A sajtótájékoztatót megelőző fórumon Szilágyi Kinga felidézte: a Szent István Egyetem ideje alatt már értékbecslők is jártak az egyetemen, akkor összefogással és élőlánccal sikerült megakadályozni a költöztetést. Öt év alatt négyszer kellett nevet változtatnia az intézménynek. „Felsőoktatási fokozatváltásról szól az Emmi koncepciója, de ha a Corvinust átszervezik, akkor ez valójában rükverc, értékvesztés” – fogalmazott.

„Nagyon aggasztó híreket hallottunk január óta – mondta el Vecseri Beáta. – Volt olyan, hogy Hódmezővásárhelyre kell költöznünk, vagy a BME-hez. A költöztetés óriási károkat okoz, mert ezzel megszűnhet az élelmiszer-tudományi kutatás, egy új vidéki kutatóhelynek évtizedek kellenek, mire újra eléri ezt a szintet, még ha lennének is, akik vállalják a költözést. A BME szakjai között csak valamelyik meglévő kar alá csatlakozhatna az Élelmiszer-tudományi Kar, ami szintén aggályos lenne. Reméljük, időben értesítenek, meghallgatnak és bevonnak a kormányzat részéről; ha ezt nem teszik meg, mindannyiunk feladata kiállni az egyetem mellett.”

Hegedűs Attila elmondta: hétfőn járt az Emmiben, ahol hallotta, hogy hosszú távon, tízéves időkeretben a BCE-t stratégiai partnernek tekinti a minisztérium, és a kormányzat is felméri, hogy mivel járna egy ilyen változtatás. Mégis aggodalomra adnak okot a folyamatok. Egy másik példát felidézve úgy fogalmazott: „Semmi garancia nincs arra, hogy nem az ellenkezője történik annak, mint amiről szó volt.” Hozzátette: „Az arborétum közkincs, sohasem lehet magángolfpálya. Százhatvan éves gyökeret nem engedünk kitépni, ez az a minimum, amiből nem engedünk.”

Rostoványi Zsolt rektor a tömegre célozva elmondta, utoljára egy Presser-koncerten látott ennyi embert ebben az előadóban, jó negyven évvel ezelőtt. Hozzátette: a BCE sajátos diszciplináris összetétele a kutatást nagyon segíti, az egyetem bármely szempontból történő megbontása súlyos károkat okozna. Ugyanakkor nagyon fontos a hallgatók és a HÖK jelenléte, mert csakis velük együtt védhetik meg az egyetemet.

A budai Vár rehabilitációjának semmi köze a felsőoktatási intézményekhez – szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzeti Hauszmann Terv koordinálását végző Miniszterelnökség. Kiemelte: határozottan cáfolják azokat a híreszteléseket, miszerint a felsőoktatás átalakításával összefüggő bármilyen döntés vagy tervezet és a Nemzeti Hauszmann Terv finanszírozása, így a budai Vár rehabilitációja között bármilyen összefüggés lenne.

A Nemzeti Hauszmann Terv egyes elemeit – mint azt „a terv előkészítésével, a Lovarda és a Stöckl-lépcső újjáépítésével és a szükséges régészeti feltárásokkal kapcsolatos korábbi kormányhatározatok is mutatják” – a kormány által biztosított nevesített költségvetési forrásból valósítják meg – írta a Miniszterelnökség. (MTI)