A magyar droghelyzet kezeléséhez szemléletváltás kell

„Olyan jelenséggel állunk szemben, amire még nincsenek eljárási módszerek.”

Kiss József a tudatmódosítók összetétele kapcsán elmondta, sűrűn előfordul, hogy ellentétes hatásmechanizmusú anyagok kerülnek össze. De az igazi probléma, hogy legalább hetvenféle különböző szerről beszélhetünk, így nehéz védekezni – hangsúlyozta a koordinátor.

Kifejezetten a dizájnerdrogok kapcsán említette, a védekezést komolyan hátráltatja, hogy a vegyészek gyorsabbak a hatóságoknál: mire egy kábítószer tiltólistára kerül, már új keverék jelenik meg a piacon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú szerek virágzása főként Észak- és Kelet-Európára jellemző – hazánkra pedig kifejezetten –, Nyugaton még mindig inkább a hagyományos anyagoké a főszerep.

Olyan jelenséggel állunk szemben, amire még nincsenek eljárási módszerek – mondta el kérdésünkre a dizájnerdrogokkal kapcsolatban Berényi András, a KEF szakmai elnöke, és hozzátette: a klasszikus tudatmódosító szerek esetében a több évtizedes gyakorlatnak köszönhetően kialakult, hogy miként kell segíteni egy használónak. Az újfajta kábítószerek megismerésének több lépcsője van az addiktológiai szakpszichológus szerint. Egyrészt informálni kell az ellátórendszert a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által említett és ahhoz hasonló laborvizsgálatok eredményeiről, másrészt fel kell deríteni a használati szokásokat, mivel egyre inkább kialakulnak azok a fogyasztói körök, amelyek nem véletlenül válnak dizájnerdrogfüggőkké, és nem idegenek csempészik a szert az italukba. Továbbá az is fontos kérdés, hogy miként kell megközelíteni a fiatalokat úgy, hogy el is fogadják a segítséget.

Berényi szerint szakmai együttgondolkodásra lenne szükség, az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozó szakemberek együttműködésére. Úgy látja, hogy mindkét oldal hatékonyan tud segíteni egy drogfogyasztónak a használat bizonyos stádiumában, de nincs meg a folyamatosság. A bennfekvő osztálynak ahelyett, hogy a méregtelenítés után hazaengedi a korábban kábítószeres állapotban beszállított fiatalt, tovább kellene küldenie őt egy utókezelő helyre, miután annak szakemberei már a kórházban felvették a klienssel a kapcsolatot – magyarázta. Hangsúlyozta, ehhez a változáshoz nem feltétlenül csak pénzre van szükség. „Nagyon sok szempontból szemléletet kell váltani. [ ] Rugalmasság, kreativitás kell, a régi, berögzült elveket pedig lehet, hogy félre kell tenni” – mondta Berényi.

A prevencióval kapcsolatban a szakember nyomatékosította, hogy – bár a kettőt sokan összekeverik – az nem azonos a felvilágosítással, mert a megelőzésnek nem az a feladata, hogy ismeretet közöljön, hanem az, hogy kompetenciát fejlesszen. Kiemelte: lényeges még, hogy ne egyszeri alkalom, hanem folyamat legyen a prevenció, hosszú időn keresztül tartson, valamint hogy kortárs segítők bevonásával történjen, mert azáltal lesz hiteles. „A legjobb prevenciós program az, melynek során igazából a drogról nincs is szó, csak arról, hogy mit tudsz tenni az életeddel” – vélekedett a szakember, rámutatva, hogy a prevenció lényege a drogmentes, tartalmas élet propagálása és olyan szabadidős alternatívák bemutatása, mint mondjuk a zenélés, sportolás, természetjárás.

Berényi András elmondta: a megelőzést akár már az óvodában is érdemes lehet elkezdeni, de fontos, hogy a korcsoportnak megfelelő módszerrel – például olyan kifestőkkel, amelyekben különböző színűre kell színezni azt, ami káros, illetve azt, ami egészséges.

A Kocsis Máté tavaly decemberi drogtesztötletét firtató kérdésünkre Berényi azt mondta, őt leginkább az zavarta, hogy prevenciós eszközként volt beharangozva az eljárás, holott nem az. Azt elismerte, hogy kontrollra szükség van – példaként említve, hogy a munkáltatónak jogában áll az alkalmazottakkal alkoholtesztet végeztetni –, de nem szabad annak esetleges pozitív eredménye miatt retorzióval élni, hanem a segítségnyújtás alapjaként kell tekinteni rá, motivációként a kezelésbe való bevonásba. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a drogteszt értelmetlenségére a dizájnerdrogok esetében, ugyanis azok – a klasszikus kábítószerekkel ellentétben – akár pár óra alatt kiürülnek a szervezetből, ezért kimutathatatlanok.

A tűcsereprogramot érintő kérdésünkre a szakpszichológus úgy vélekedett, az nem megoldás, csak egy szükséges átmenet; egy olyan módszer, amelynek segítségével egy szakember motivációt ébreszthet azokban, akik nem tudják vagy nem akarják egyik napról a másikra elhagyni függőségüket. „Így azokat is el lehet érni, akik egyébként nem mennének el az egészségügyi rendszerbe vagy más szociális ellátórendszerbe segítséget igénybe venni” – mondta Berényi.

Demagóg, kriminalizáló kommunikáció helyett felvilágosító kampányokra, tűcsere- és egyéb ártalomcsökkentő programokra van szükség – írta a Magyar Liberális Párt (MLP) a kábítószer-ellenes világnap alkalmából kiadott közleményében, egyúttal a drogprevencióval foglalkozó szakmai szervezetek megbecsülését és támogatását kérték a kormánytól.

Állításuk szerint az elmúlt években a tudatlanság, az álszentség és az elavult módszerek erőltetése jellemezte a kormányzati hozzáállást. 2010-től folyamatosan csökkent a kábítószerügyekre szánt költségvetési forrás, a szakmai szervezetek és programjaik pedig kiszorultak az iskolákból – írták. „Civilek nélkül nincs, nem lesz hatékony munka ezen a területen” – olvasható a közleményben.

Rohamosan nő a kiskorú használók száma

A lassú és bürokratikus hazai szabályozás nem képes követni a pszichoaktív szerek terjedését Magyarországon, így ha betiltanak egyet, máris egy újabb van a piacon legálisan – írja a Jobbik közleményében. Kiemelik, hogy a használók száma rohamosan nő a kiskorúak között, valamint egyre több erőszakos bűncselekményt követnek el pszichoaktív drogok hatása alatt, illetve azért, hogy azokat meg tudják vásárolni.

A kormány nem nézheti ölbe tett kézzel, hogyan mennek tönkre emberéletek – olvasható a közleményben. A Jobbik szerint növelni kell az ilyen anyagok vizsgálatával foglalkozó szakemberek számát, le kell rövidíteni a betilthatóság határidejét, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a felvilágosításra, valamint növelni kell az erre szánt költségvetési forrásokat.

Czibere a kormány drogstratégiájáról

A kábítószer-ellenes világnap alkalmából Czibere Károly szakmai díjakat adott át – írja az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. Az államtitkár beszédében elmondta, a díjazottak munkája bizonyítja, hogy van remény, hiszen a függés kezelhető, van gyógyulás a kábítószerfüggők számára – olvasható a közleményben. A kábítószer-használat megelőzhető, és a kormány drogstratégiájának fontos célja, hogy megerősítse azokat, akik soha nem próbálták ki a drogot, illetve elérni, segíteni azokat, akik kipróbálták, hogy soha többé ne használják – idézi Czibere szavait az államtitkárság.

Programok a Margitszigeten

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének 1987. évi határozata alapján 1988 óta tartják június 26-án a drogfogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Ebből az alkalomból Budapesten, a Margitszigeten napközben ismeretterjesztő beszélgetések, játékos programok, tematikus filmklub, táncház és sportesemények várják az érdeklődőket, este pedig egy nagyszabású, hazai és külföldi sztárokat felvonultató gálakoncerttel zárja a napot a Margitszigeti Szabadtéri Színpad – írja az MTI.