A dolgozók lelkesedése, elhivatottsága és leleményessége elengedhetetlen ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő érintett, aki a 12 órás munkaidő alatti 20 perces ebédszünetében nyilatkozik nekünk. – A motiváció gyakorlatilag egyenlő a nullával, előrelépési lehetőség nincs, a fizetés a legtöbb esetben 100 ezer forint alatt marad. Ha normális munkaruhában akarunk dolgozni, akkor magunknak kell vennünk.
A munka is sok esetben demoralizál, a feladatok 50-70 százaléka kórházból kórházba szállítás, jórészt azért, mert az intézmények nem rendelkeznek a megfelelő diagnosztikai háttérrel. Abszurd, hogy egy nap nyolc feladatból hat: szállítás – sorolja a panaszokat forrásunk. Szerinte a fluktuáció rendkívül nagy, mert ugyan a munkát lehet szeretni, de ez nem kompenzálja azt, hogy a megélhetéshez másod-, harmad-, negyedállásokat kell vállalni.
Rétvári Bence államtitkár Ikotity István LMP-s parlamenti képviselőnek írt, a hazai mentőállomások ellátottságára vonatkozó válasza szerint ugyanakkor megfelelő számú mentőszemélyzet dolgozik az országban. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tájékoztatása szerint a dolgozói létszám 7768 fő, közülük 7244-en vesznek részt a betegellátásban. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója szerint a fluktuáció csökkenést mutat, nagy része a nyugdíjkor eléréséből származik, illetve abból, ha a dolgozók például főállású jogviszonyból mellékállásba kerülnek.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke szerint a nehézséget az okozza, hogy bár érkezik utánpótlás tapasztalt kollégáik helyére, a kezdő alkalmazottaknak évekbe telik, míg olyan tudásra tesznek szert, mint elődeik. Életek múlhatnak azon, hogy milyen gyors az anamnézis (kórelőzmény) felállítása. A szövetség elnöke szerint előfordul, hogy egy 12 órás műszak alatt nincs az autóban megfelelő méretű vizsgálókesztyű. – Ezért vagy lötyög a mentőorvos/ápoló kezén, ami vénaszúrásnál okozhat nehézséget, vagy fel sem megy rá – mondja Kusper Zsolt.
