A dolgozók lelkesedése, elhivatottsága és leleményessége elengedhetetlen ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő érintett, aki a 12 órás munkaidő alatti 20 perces ebédszünetében nyilatkozik nekünk. – A motiváció gyakorlatilag egyenlő a nullával, előrelépési lehetőség nincs, a fizetés a legtöbb esetben 100 ezer forint alatt marad. Ha normális munkaruhában akarunk dolgozni, akkor magunknak kell vennünk.
A munka is sok esetben demoralizál, a feladatok 50-70 százaléka kórházból kórházba szállítás, jórészt azért, mert az intézmények nem rendelkeznek a megfelelő diagnosztikai háttérrel. Abszurd, hogy egy nap nyolc feladatból hat: szállítás – sorolja a panaszokat forrásunk. Szerinte a fluktuáció rendkívül nagy, mert ugyan a munkát lehet szeretni, de ez nem kompenzálja azt, hogy a megélhetéshez másod-, harmad-, negyedállásokat kell vállalni.
Rétvári Bence államtitkár Ikotity István LMP-s parlamenti képviselőnek írt, a hazai mentőállomások ellátottságára vonatkozó válasza szerint ugyanakkor megfelelő számú mentőszemélyzet dolgozik az országban. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tájékoztatása szerint a dolgozói létszám 7768 fő, közülük 7244-en vesznek részt a betegellátásban. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója szerint a fluktuáció csökkenést mutat, nagy része a nyugdíjkor eléréséből származik, illetve abból, ha a dolgozók például főállású jogviszonyból mellékállásba kerülnek.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke szerint a nehézséget az okozza, hogy bár érkezik utánpótlás tapasztalt kollégáik helyére, a kezdő alkalmazottaknak évekbe telik, míg olyan tudásra tesznek szert, mint elődeik. Életek múlhatnak azon, hogy milyen gyors az anamnézis (kórelőzmény) felállítása. A szövetség elnöke szerint előfordul, hogy egy 12 órás műszak alatt nincs az autóban megfelelő méretű vizsgálókesztyű. – Ezért vagy lötyög a mentőorvos/ápoló kezén, ami vénaszúrásnál okozhat nehézséget, vagy fel sem megy rá – mondja Kusper Zsolt.
Kifejti, ilyenkor a dolgozó vagy nem tud beteget ellátni, vagy saját egészségét kockáztatva puszta kézzel kénytelen kezelni a sérültet. Amikor minden perc számít, nem volna szabad, hogy ezen múljon a segítségnyújtás. Az elnök szerint a branülökből sincs mindig megfelelő méretű, ami szintén akadályozhatja a betegellátást. Emellett a lapunknak nyilatkozó mentődolgozó felidézi, arra is volt példa, hogy hetekig nem érkezett tartalék Algopyrin, csak azt a néhány ampullát tudták használni, ami még a kocsikon volt, vagy amit a kórházban kunyeráltak. Az eszközhiányról az OMSZ-t is megkérdeztük. Győrfi Pál levelében azt válaszolta: határozottan kijelenthető, hogy a mentőellátáshoz szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre állnak; egy-egy mentőállomást érintő, átmeneti készlethiányt csak emberi mulasztás okozhat.
A feszültségek forrásaival kapcsolatban Kusper Zsolt az alacsony béreket is említi, a közalkalmazotti bértábla alapján számolt, átlagos nettó 90 ezer forintos bér szerinte kevesebb, mint amit egy sokkal kisebb felelősséget viselő szemétszállító munkás keres. – Ezeknek az embereknek nem bérkiegészítésre vagy bérkompenzációra lenne szükségük (amivel változó arányban járnak jól), hanem arra, hogy az illetménytábla szerinti bért emeljék meg – hangsúlyozza az elnök. Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke szerint az egészségügyi bértábla a munkaköri besoroláshoz a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő mellett a képzettséget veszi figyelembe.
Mivel a mentődolgozók 85 százaléka a munkaköre ellátásához legfeljebb középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, a bérszínvonal összességében alacsony. Kusper Zsolt szerint a túlórapénz kifizetésében is vannak hiányosságok, a mentőktől hozzájuk érkező panaszokból kiderül: a munkaidőkereten túli órákat olykor nem kifizetik, hanem átírják a szabadságot szabadnapra. Győrfi Pál ezzel szemben állítja: az OMSZ-nél a hónapban pótlékra jogosító órákat a következő hónap elején összesíti az állomásvezető, így a fizetés az azt követő hónap második munkanapján esedékes.
Az orvosi ellátás problémái Szegeden. A csongrádi megyeszékhelyen komoly gondokkal küzd a gyógyászati ellátás, a gyermekorvosok és a háziorvosok hiánya is gondot okozhat, mivel sok orvos a nyugdíjkorhatár közelében jár. Ezért a városnak szerepet kell vállalnia az orvosi ellátás megoldásában – jelentette ki Tóth Péter, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Mint mondta: új módokat kell találni a kieső orvosok pótlására, hiszen anyagi megfontolásból egyre több rezidens vállal külföldön munkát.
