Már zajlik a Fidesznél a déli határ szigorítására vonatkozó javaslat előkészítése – közölte tegnap a kormánypárt frakciószóvivője. Tuzson Bence elmondása szerint azt szeretnék, ha még a tavaszi, nyári ülésszakban elfogadná az Országgyűlés. Rogán Antal a hét végén jelentette be, „egyfajta törvényi eszközzel történő lezárásra” készülnek, amelynek az lenne lényege, hogy aki biztonságos országból lép Magyarország területére, nem igényelhet politikai menedékjogot.
Szijjártó Péter támogatja a Fidesz törekvéseit. A külügyminiszter a Hír TV-nek nyilatkozva legitim felvetésnek nevezte, hogy vajon menekültnek lehet-e nevezni azt, aki már biztonságos országból érkezik hozzánk. Pintér Sándor ugyancsak a Hír TV-nek arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium, s az ORFK rendelkezik azzal a személyi állománnyal, amely képes végrehajtani az esetleges törvénymódosítás következtében adódó feladatokat. – Természetesen megkönnyítené a helyzetet, ha a későbbiekben nemcsak a személyi állomány, hanem technikai eszközök is rendelkezésre állnának – fogalmazott a miniszter.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 tegnap reggeli műsorában arról beszélt, hogy a menekültáradat megfékezésére a határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást. Példaként említette: a bolgár–török határon felhúzott szögesdrót kerítés hatására radikálisan csökkent a Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az unió területére.
– Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában az áll, elidegeníthetetlen joga van mindenkinek ahhoz, hogy menekültstátusért folyamodjon, kérvényét megfelelő körültekintéssel megvizsgálják, és egyedileg bírálják el az adott ország hatóságai, automatikusan tehát senkit sem lehet visszafordítani – tudtuk meg az ENSZ menekültügyi főbiztosságának magyarországi szóvivőjétől. Simon Ernő szerint a nemzetközi joggyakorlat ismeri a „biztonságos harmadik ország koncepcióját”, ennek alkalmazását azonban a főbiztosság nem támogatja. A koncepció lényege, hogy a menekültkérő helyzetét megvizsgálják, miután pedig megállapították, hogy a hazájába nem küldhető vissza, mert ott üldöztetésnek lenne kitéve, egy olyan biztonságos országba irányítják, amelyen útközben áthaladt. – A migránsok védelme érdekében mind az ENSZ, mind pedig az Európai Unió szigorú feltételeket támaszt a biztonságos harmadik országokkal szemben, tehát nem lehet ebbe a kategóriába sorolni akármelyik államot pusztán azért, mert ott nem folyik háború – fűzte hozzá Simon Ernő.
Eközben a kormány bevándorlásellenes plakátjai, illetve azok megrongálása kapcsán zajló vita tegnap tovább folytatódott. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a Napi Gazdaságnak elismerte, hogy ő is rongált plakátokat, csak a rendőrök nem érték tetten. Az óriásplakátok kihelyezése óta már számosat lefújtak vagy leszaggattak, és a világhálón egyre többen buzdítanak a rongálásra. Egy külön internetes oldal is született, ahol egy térképen lehet jelezni, hová lett kihelyezve plakát, és az milyen állapotban van.
A Magyar Nemzet tegnap elérte az egyik aktivistát, akit a rendőrök szombaton éjjel tetten értek. Zentai András, az Együtt társult ifjúsági szervezetének, az Y-Gen Egyesületnek az ügyvivője elmondta, hogy öt társával együtt azzal a céllal mentek ki az utcára, hogy plakátokat rongáljanak meg. Először a Gundel Károly körúton lévő plakáthoz mentek, amelyet nagyrészt leszakítottak, majd továbbindultak, hogy újabbakban is kárt tegyenek.
Néhány percen belül azonban civil ruhások körbevették őket, és közölték, hogy rongálás szabálysértését követték el. Miután adataikat felvették, a fiatalok elmehettek. Alig pár perccel később azonban a nyomozók ismét megjelentek, és azt mondták, hogy „felsőbb utasításra” mégis be kell vinniük a rongálókat, hogy a vallomásuk felvétele után gyorsított eljárás indulhasson. Zentai András arról számolt be, hogy vallomását végül reggel fél kilenc körül vették fel, ezután elmehetett. Az ügyvivő lapunk kérdésére azt mondta, tervezi még további plakátok megrongálását is, mert ezzel a polgári engedetlenséggel politikai véleményüket fejezik ki.
Az ellenzéki pártok már a hét végén is szóvá tették, hogy a rendőrség miért őrzi a plakátokat, tegnap az MSZP-s Harangozó Tamás az Országgyűlés ülésén is felvetette. A szocialista politikus arra volt kíváncsi, ki adta utasításba, hogy a „rendőrség állományát a kormányzati gyűlöletkampány védelmére használják”. Orbán Viktor távollétében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszolt, aki cáfolta, hogy operatív megfigyelést rendeltek volna el a plakátrongálásokkal kapcsolatban. Kitért arra is, hogy ha valaki megsérti a jogszabályokat, annak felelősségeit pártállástól függetlenül viselnie kell, s ennek semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz.
A parlamentben többen is beszéltek a témáról. A Jobbik például neoprimitívnek tartja a plakátkampányt. Mirkóczki Ádám minősítette az „MSZP és különböző csatolmányai” viselkedését is, amelyek szerinte hisztériába és rongálásba kezdtek. Az LMP-s Schiffer András idegengyűlölőnek nevezte a plakátos akciót, megjegyezte, véleménye szerint a miniszterelnök már korábban gondoskodott „kellő számú rendőr hadrendbe állításáról”. Eközben a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Vastagbőr blog képviselői a vs.hu-nak azt állították, az interneten meghirdetett plakátellenkampányra már 2,3 milliót gyűjtöttek. Terveik szerint hárommillióból ötven plakátot helyeznének ki.
