Több volt állami tisztségviselő is tagja annak a szakértői csoportnak, amelynek felállítását a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) javasolta. A bizottság feladata az lesz, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni.
Hegedűs László, a BÜK alelnöke lapunknak elmondta, azért döntöttek a vizsgálat mellett, mert a múlt héten a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok büntetőperében előkerült egy titkosítás alól feloldott határozat, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2012 januárjában elrendelte Kiss Ernő ügyvédje mobiltelefonjának és irodájának lehallgatását. A kamara alelnöke szerint elfogadhatatlan az ügyvédi irodák lehallgatása, ezért komolyan foglalkozik a köztestület a problémával. Egyelőre azt nem tudni, hogy a szakértői bizottság pontosan hány főből áll majd, s kik azok a korábbi állami tisztségviselők, akik tagok lesznek.
A jogászok megfigyelése Európa több országában is nagy vitákat váltott ki. Idén januárban egy holland ügyvédi iroda lehallgatását követően az Európa Tanács és az Európai Bizottság részvételével rendeztek vitát a kérdésről Zanda Kalnina-Lukasevica, Lettország európai ügyekkel foglalkozó államtitkára és a cseh Vera Jurová biztos részvételével. Az ügy a holland belügyminiszter bejelentését követően robbant ki, amikor kiderült, hogy a holland titkosszolgálat éveken át kémkedett egy amszterdami ügyvédi iroda után. Az Európai Uniós Ügyvédi Kamarák Tanácsának adatgyűjtéséből azóta kiderült, hogy ügyvédek és ügyfeleik kommunikációjának rendőri vagy titkosszolgálati megfigyelése hasonló ügyekben már Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Csehországban és Lettországban is megtörtént.
Az EP-képviselők a vitán arra keresték a választ, hogy a néhány tagállamban végzett lehallgatások vajon összhangban vannak-e az Európai Unió alapjogi chartája és az uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az ügyvédi segítséghez való jogról és a gyanúsítottak vagy vádlottak és ügyvédeik közötti kommunikáció titkosságáról szólnak. A képviselők továbbá egyértelmű szabályokat kértek azokra az esetekre, amikor nemzetbiztonsági okokból e szabályok felfüggeszthetők.
Politikai nézeteiktől függetlenül a képviselők ugyanakkor teljes egyetértésben kifejezték, hogy a kémkedés e formája elfogadhatatlan, és az európai uniós intézményektől nyomozásokon, szankciókon, valamint törvénykezési úton megvalósuló intézkedéseket követeltek.
