Milliárdos álomkocka

Már egymilliárd forintnál is több pénz áll rendelkezésre a bűvös kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központra – derítette ki lapunk.

Nem csupán a magyar géniusz, a szellemi teljesítmény múzeuma, hanem élő, a fiataloknak helyet adó, őket alkotásokra ösztönző alkotóműhely és oktatási központ is lesz a lágymányosi kockaház – ezt még csaknem három éve nyilatkozta lapunknak Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. A beruházás máig sem kezdődött meg, ennek ellenére a politikus az ügyben az elmúlt napokban lapunktól és olvasóinktól minden tájékoztatást megtagadott. Hivatalos megkeresésünkre munkatársán keresztül azt üzente: egyelőre nem szeretne nyilatkozni, mert lapunkkal egy másik cikk miatt perben áll. Kiderült, ez nem is volt igaz, ráadásul a kormánybiztosság hivatalos megkeresésünkre, e-mailben feltett kéréseinkre még csak nem is reagált, ahogy az Index is hiába várja a válaszokat idén április 24. óta.

Rubik Ernő (sz.: Budapest, 1944. július 13.) édesapja gépészmérnök, repülőgép-tervező volt. A feltaláló 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd az Iparművészeti Főiskolán tanársegéd, adjunktus, docens lett. A 80-as évek elején főszerkesztője volt az És játék című lapnak; 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett.

1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A szervezeten belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára és a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal foglalkozik.

Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenése után példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek hírneve már nem érte el a bűvös kockáét. Ez utóbbi valójában csupán térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismert találmányai a bűvös dominó, a sudokube és a Rubik-óra is, valamint 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott gömb. (Wikipédia)

Fürjes Balázs 2013 tavaszára átfogó koncepciót, és 2017-re hazánk „új szimbólumának” megépítését ígérte. Akkori magyarázata szerint a létesítmény összefoglaló gondolatát Rubik Ernő világhírű bűvös kockája adja, előképe pedig az első Orbán-kormány idején a Millenáris parkban bemutatott Álmok álmodói című kiállítás. „Most széles összefogással időtálló lehet a várhatóan többmilliárdos, de uniós forrásokra is számító beruházás” – mondta a kormánybiztos 2012 augusztusában.

Néhány hónappal később, lapunk 2013. március 26-án megjelent írásában már konkrétumokat említett, sőt látványtervet is adott munkatársunknak. „Június végéig kell letennem a koncepciót a kormány asztalára” – mondta akkor, s hozzátette: pozitív döntés esetén még 2013-ban kiírhatják a nemzetközi építészpályázatot – ám ezt azóta sem tették meg.

Pedig a finanszírozáshoz számításaink szerint 1,1 milliárd forint biztosan megvan. A kabinet először 2013 szeptemberében 200 millió forintot csoportosított át a beruházásra a központi költségvetésből. Vélhetően ebből az összegből hirdettek építész- és mérnöktanácsadói tevékenységre 2014 áprilisában közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. illetékesei.

Pontos adatokat közöltek a jelentkezőkkel. A kiállítási központ építészeti, beruházási volumene megközelítőleg 12-15 ezer négyzetméter bruttó beépített szintterület; a beruházás becsült bekerülési, építés-kivitelezési költsége legkevesebb nettó 5 milliárd forint. A megvalósításhoz szükséges ingatlan (telek) területének becsült nagysága hozzávetőlegesen 17 ezer négyzetméter – írták az ajánlattételi felhívásban. Ugyanakkor a pályázat sorsáról az MNV már nem adott tájékoztatást.

Idén februárban érkezett a hír: a ház építésére 450 millió forintot csoportosított át a kormány a 2014-es költségvetési maradványból. Hogy ezt a pénzt mire költötték, egyáltalán fordították-e valamire, nem tudni. A 2016-os központi költségvetés tervezete további 450 millió forintot irányoz elő a beruházási alap terhére, „a Rubik-kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos” kiadásokra.

Tavaly ősszel a kormánybiztos „Rubik Science Centernek”, azaz tudományos központnak nevezte a Lágymányosnál tervezett kockaházat, amelynek nemzetközi építészpályázatát 2015-ben vezénylik le. 2015. május 16-án közölt cikkében a Népszabadság „Rubik Múzeumként” emlegette a nem létező intézményt. A lap szerint a létesítmény területe 5-10 ezer négyzetméteres lenne, ami akár harmadával kisebb épületet jelentene a korábban nyilvánosságra került adatokkal szemben. Már új helyszíneket is felvetett az írás, így például az egykori józsefvárosi piacot vagy a Városháza parkot. Ám az előbbi helyszínen a VIII. kerületi tervek szerint szabadidőközpont és park épülne, míg az V. kerületben található, de fővárosi tulajdonú terület ma közpark, ráadásul kisebb is a közzétett adatoknál. Van egy nagyobb, belső része is, ám az már a Városháza területe, és annak parkolójaként üzemel.

„Olyan múzeumot építünk, amilyen nincs a világon” – indokolta a késést a Népszabadságnak a kormánybiztos, hozzátéve: „a határidők helyett az alaposságra helyezzük a hangsúlyt”. Így csak szeretnék idén kiírni az évekkel ezelőtt ígért tervpályázatot, ami természetesen nem biztos.