Könnyen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt találhatja magát Magyarország, ha az Országgyűlés megszavaz egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a migránsok automatikus visszatoloncolását valamelyik – Rogán Antal szavaival élve – biztonságos tranzitországba – válaszolta lapunk kérdésére Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász hangsúlyozta: a hazánk által aláírt menekültügyi egyezmények jellemzően alapelvként rögzítik az egyedi elbírálás kötelezőségét, tehát minden menekültkérő helyzetét külön-külön meg kell vizsgálni, méghozzá ott, ahol a kérelmét benyújtotta.
Ez óriási terhet róhat az uniós határállamokra. A szakértő megjegyezte, a Brüsszel által fölvetett kvótarendszer éppen azt célozza, hogy a jövőben a tagországok arányosan viseljék a menekültügyi eljárások anyagi és adminisztrációs terheit. – Ennek természetes velejárója a bevándorlók „szétosztása”, amivel egyébként a jelen helyzetben nem járnánk rosszul, hosszú távon pedig arra ösztönözne mindenkit, hogy közös erővel és az eddiginél erélyesebben lépjenek fel az illegális migráció ellen, hiszen annak negatív következményei alól már senki sem tudná kivonni magát – fejtette ki Lattmann Tamás.
A szakértő beszélt a schengeni határra telepített kerítés ötletéről is. Mindenekelőtt emlékeztetett: Magyarország kötelessége az uniós határ védelme, ennek mikéntje azonban nincs meghatározva, így a sajtóban vasfüggönyként emlegetett határzárral valószínűleg nem sértenénk jogot. Egy ilyen beruházás azonban rendkívül költséges, Szerbia uniós csatlakozása esetén pedig az egészet el kéne bontani. Ráadásul – fűzte hozzá a nemzetközi jogász – az üzenete sem a legszerencsésebb, hiszen a magyar külpolitika a vajdasági magyarok miatt hosszú ideje töretlenül támogatja a szerb tagságot, egy fal viszont nem feltétlenül a barátság vagy a partnerség szimbóluma.
Két uniós ország már ma is kerítést alkalmaz: Athén még 2012-ben elégelte meg, hogy éjszakánként olykor több száz migráns is átlépte a görög– török határt. A kerítésrendszernek tulajdoníthatóan az érintett szakaszon tizedére csökkent a határsértések száma. A bevándorlók most csónakokkal próbálják megkerülni a görög védművet, lélekvesztőik azonban gyakran elsüllyednek a viharos tengeren. A bolgároknál szintén hatásosnak bizonyult a harminc kilométer hosszú, három méter magas, szögesdróttal megerősített kerítés.
