Minden egyértelmű jogalkotói szándék, törvényi és alkotmányos rendelkezés ellenére háborítatlanul élnek a szabadságért és demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, ügyészek, kommunista állami és pártvezetők – jelentette ki Gulyás Gergely napirend előtt az Országgyűlésben. A politikus arról beszélt, hogy néhány, a sortűzperben hozott nem súlyos és nem állampárti vezetőt érintő ítélettől eltekintve a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok teljes egészében büntetlenek maradtak.
Úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és személyi függetlenséget jogszabályoktól való függetlenségként értelmezné. Az ország és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vádnál négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni – állapította meg Gulyás, hozzátéve: ez az egy ügy mint cseppben a tenger, és az elmúlt 25 év történései mutatják, hogy az igazságszolgáltatás esetében nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy az erkölcsi rendet helyreállítandó legalább jelképesen megtorolják ezen bűncselekményeket. Azt kérte, támogassák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javaslatát, mely szerint az elkövető halála esetén is lehetővé tennék a büntetőeljárás lefolytatását.
Rétvári Bence – aki felidézte a kormányzati intézkedéseket – azt mondta: aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene tetteiért. Az, hogy 2015-ben nincs jogerős döntés, a parlament 25 éves mulasztása. Méltán sérti mindenki igazságérzetét ez a helyzet, s azt érezhetik ilyenkor, hogy a törvény nem az áldozatokat, hanem a bűnök elkövetőit védi – hangsúlyozta a politikus.
Mint arról a Hír TV is beszámolt: az elnöklő Kövér László a felszólalás alatt bekiabáló Novák Előd magatartását teljesen elfogadhatatlannak tartotta. Ezt követően a ház szavazott, s 94 igen, 31 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta, hogy Novák Elődöt az ülés hátralévő részéről kizárja.
A jobbikos Mirkóczki Ádám a kormány plakátkampányát vesézte ki napirend előtti felszólalásában. A politikus kiemelte: egymilliárdot szánnak nemzeti konzultációra, és ezt megfejelik egy sokmilliós óriásplakát-kampánnyal. Szerinte a kampány a neoprimitív kategóriát bőven kimeríti. Magyarul üzennek afgánoknak, szíreknek, koszovóiaknak. Ezt komolyan gondolják? – kérdezte, majd megjegyezte: az MSZP ugyanezt csinálta a kettős állampolgárság ügyében, amikor 23 millió románnal riogatott.
Pogácsás Tibor államtitkár közölte: a bevándorlás a kiinduló és a célállamoknak egyaránt probléma. A Fidesz–KDNP kezdettől fogva kimondta, Magyarország nem a bevándorlókra építve kívánja a gazdaságot erősíteni. A cél az, hogy a magyar lakosság növekedése biztosítsa azt az utánpótlást, amely a gazdasági stabilitásához szükséges. Egyetértés van abban, hogy a cél nemzeti hatáskörbe visszavenni a bevándorlással kapcsolatos kérdések kezelését – szögezte le Pogácsás. Hangsúlyozta: a bevándorlásnak új típusú, a jelenleginél lényegesen szigorúbb kezelésére van szükség.
Az adóamnesztiáról interpellált az MSZP és az LMP képviselője is. A szocialista Tóth Bertalan szóvá tette, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot vinne keresztül, amely adóamnesztiát adna azoknak, akik külföldre menekítették a pénzüket. Szavai szerint ez a becsületes emberek helyett az ügyeskedőknek segít, s az oligarchák anélkül hozhatnák haza milliárdjaikat, hogy az adóhatóság vizsgáltatná azok eredetét. Az ellenzéki politikus pénzmosó törvénynek minősítette a javaslatot, a letelepedési kötvényről szólva pedig úgy értékelt: Magyarország az EU pénzmosási központjává válik. Azt kérdezte, miért akarják jutalmazni az adóelkerülőket és miért támogatják a pénzmosást.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a külföldről hazahozott pénzeket a szocialista kormányok idején többször is lehetett legalizálni, s amikor a képviselő pénzmosással vádolja a kormányt, akkor először saját pártjánál érdeklődjön ennek gyakorlatáról. Felidézte, hogy ahhoz is törvényt kellett hozni, hogy Simor András volt jegybankelnök haza tudja hozni a külföldön tartott befektetéseit. Az államtitkár szerint az államnak is jót tesz, ha ezen forrásokat be lehet forgatni az állami költségvetés finanszírozásába, s ez nemzetközileg elfogadott gyakorlat.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a kormány a döntéssel folyamatos lehetőséget nyitna a pénzmosásra. A politikus ezt a tisztességes adózók arcul csapásának nevezte, és így szerinte legalizálni lehetne az illegális vagyonokat, így például Simon Gábort, az MSZP volt elnök-helyettesét sem kérdezné senki, honnan van a vagyona. Kifogásolta, hogy a lehetőséggel külföldiek is élhetnének, s csak 5 millió forint feletti összegekre lehetne igénybe venni. Azt kérdezte, hogy mit várnak ettől.
Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára visszautasította, hogy adócsalásról lenne szó, itt ugyanis olyan forrásokat vonnak be az adózásba, amelyeket eddig nem. Azt mondta: Simon Gábor ez esetben sem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől, a törvénytelenül szerzett jövedelmek következményeit ugyanúgy vállalni kell, a kezelő pénzintézetek pedig átvilágítják az ügyfeleket.
