Augusztus 20-án is a menekültekről beszéltek

Lázár János szerint augusztus 20-a kettős kötelezettségünkről szól, a DK viszont úgy látja, letértünk a helyes útról.

A menekültekről beszélt L. Simon László is, aki úgy fogalmazott Miskolcon, a diósgyőri vár mellett elkészült Lovagi tornák tere átadásán csütörtökön: napjainkban egy újabb kihívással kell szembenézni, ez pedig a modern kori népvándorlási hullám. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette, az elmúlt ezer évben hiába jöttek tatárok, törökök, világháborúk, diktatórikus hatalmak és hiába próbálták egyes politikai erők kiárusítani az országot, a magyar nemzet mindig képes volt összefogni, ennek révén megújulni.

Rámutatott arra, hogy napjainkban nekünk és egész Európának a modern kori népvándorlási hullámmal kell szembeszállni, és nemcsak hazánkat, hanem Európa egészét kell megvédenünk saját határaink megvédésével – mondta, hozzátéve, épp ezért kell összefognunk ma is.

Trócsányi László inkább az alaptörvény szellemiségéről beszélt, de azért a migránsokat ő sem hagyta ki.

Törvényeinknek és egyéb jogszabályainknak az alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük, erre kötelez a Szent István-i hagyomány, az alaptörvényben is megjelenő Szent Korona-eszme – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban elmondott beszédében.

A jogszabályok legyenek közérthetőek, mert társadalmi elfogadásuk és egyéni követésük csak így várható el – hangsúlyozta a jogalkotásért is felelős miniszter augusztus 20-ai ünnepi beszédében. Trócsányi László álláspontja szerint a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzák, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. „Csak ha ez a két feltétel teljesül, akkor szilárdulhat meg a jogalkotásba, a törvényekbe vetett közbizalom” – fűzte hozzá.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a jogi normák nem mindig közérthetőek, ami különösen igaz az európai uniós jogalkotásra, ahol a „technokraták által bonyolult nyelvezeten írt szövegeket” még a jogtudó emberek is nehezen értelmezik.

Trócsányi László szólt arról, hogy Szent István törvényei egyszerű szabályokat tartalmaztak az egyház szervezéséről, a tulajdon és az erkölcsök büntetőjogi és kezdetleges magánjogi védelméről. Ma azok az életviszonyok jóval összetettebbek, de a mai jogalkotónak nincs nehezebb dolga, mint Szent Istvánnak volt, „akinek évezredes korszakváltást kellett megalapoznia és kormányoznia”. Egy állam, egy nemzet születése nem egy pillanat műve, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Szent István királyunk volt az, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – fogalmazta meg az életmű lényegét.

Trócsányi László az elmúlt évszázadok népmozgásait és a mai menekülthullámot összehasonlítva kiemelte, hogy korábban – ugyancsak háborúk következtében – elnéptelenedések, betelepítések, sajnálatos kitelepítések voltak a kiváltó okok. „Ma azonban merőben más típusú népmozgásnak vagyunk tanúi, és akaratunkon kívül érintettekké váltunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szomszédos kontinensekről eddig nem látott embertömegek kerekednek fel, akik az anyagi, szociális biztonságot jelentő legfejlettebb országok eléréséig vállalnak sok és veszélyes kockázatot.

A menedékjogot szabályozó nemzetközi jogi kereteket és intézményrendszert szétfeszíti a kialakult helyzet – jelentette ki a miniszter.

Szent István nemcsak államot alapított a Kárpát-medencében, hanem nemzetet is szervezett – mondta az Országgyűlés alelnöke a Somoskőújfalun tartott Szent István-napi ünnepségen csütörtökön. Lezsák Sándor kijelentette: ma, amikor egyre erőteljesebb a Kárpát-medencében a magyar nemzet veszélytudata, István király intelmeiből talán az a legfontosabb, hogy ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is.

Keresztény hitünkhöz, nemzetünkhöz, országunkhoz hűen találjuk meg a hétköznapok gondjaiban azt, ami segíthet bennünket – fogalmazott.

A Kakuk Lovasudvar ünnepségén beszédében az alelnök hangsúlyozta: méltán ünnepeljük Szent István jövőt megalapozó intelmeit és azt a sok hőst, aki akár élete árán is védte államunkat.

Az apró fejedelemségekre tagolt, állandóan háborúskodó és éhínségektől sújtott Európában ezer esztendővel ezelőtt Magyarország sokak számára kívánatos letelepedési hely volt, noha soha nem tartoztunk Európa leggazdagabb országai közé. Akkor azonban még sokan vallották, hogy életminőségünk, életérzésünk meghatározó tényezői között nem elsődleges dolog a gazdagság – mondta Lezsák Sándor. Kiemelte: a magyar államban mindig fontos szerepet töltött be a helyi demokrácia, a helyi önigazgatás folytonossága, Magyarországon soha nem sikerült elérnie az arisztokráciának, hogy a megyéket, járásokat apáról fiúra öröklődő tisztségben grófok, bárók igazgassák.

Szent István öröksége, a kereszténység és az államiság lehetővé tette a túlélést hazánk számára a legnagyobb válságok időszakában is – jelentette ki az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a veszprémi augusztus 20-ai ünnepségen csütörtökön.

Navracsics Tibor kiemelte: államalapító királyunk abban hitt, hogy Magyarországnak csak Európához tartozva van jövője, ami nem pusztán földrajzi, hanem politikai hovatartozást is jelent.

Magyarország az évszázadok során megőrizte államiságát és emellett az európai nemzetek békés együttműködését választva mára részt vehet a döntéshozatalban, alakíthatja Európa jövőjét – hangsúlyozta az uniós biztos.

Trócsányival szemben a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) az alkotmánnyal szembeni elégedetlenségének adott hangot. A párt egy olyan új, népszavazással deklarált alkotmány elfogadását sürgeti augusztus 20-a alkalmából, amely a párt szerint méltó lenne a szabad, sokszínű és demokratikus Magyarországhoz.

Az ellenzéki párt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Fidesz alaptörvénye nem a Magyar Köztársaság Alkotmánya, s „az Orbán-rezsim bukása után, a IV. Magyar Köztársaság megalapítását követően, egy új alkotmányt kell alkotnia a demokratikus erőknek a társadalom tagjaival közösen”. A Liberálisok emellett emlékeztetnek Szent Istvánnak a „jövevények gyámolításáról” megfogalmazott intelmére is, amely a párt szerint rendkívül időszerű, hiszen „az Orbán-kormány a háború, a diktatúra és az éhínség elől menekülőket bűnözőknek állítja be”.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Magyarország letért az államalapító Szent István által kijelölt útról, ahová előbb vagy utóbb, de vissza kell térnie: az alkotmányos rend és európaiság útjára.

Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke az MTI-hez csütörtökön, az államalapítás ünnepe alkalmából eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy Szent Istvánnak ma nem lenne mit ünnepelnie. A politikus szerint az „alkotmány bezúzásával megszűnt a jogállami rend”, Magyarországot „keletre kacsingató, elszigetelt kalózállamként” tartják számon, az új kenyér és az otthon biztonsága pedig egyre kevesebbeknek adatik meg.
„Soha nem volt hazánkban akkora nélkülözés és reménytelenség, mint ma” – fogalmazott a DK alelnöke.