A férfiak várható élettartama 65,1 míg a nőké 73,7 év volt a 90-es években, és bár 2012-re javult az átlagéletkor, még mindig az Európai Unió legrosszabb életkilátásokkal bíró országai közé tartozunk. A számok a visegrádi országoktól is elmaradva, Romániával és Bulgáriával mutatnak hasonlóságot. A férfiak – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2012-es adatai szerint – a születésükkor 72 évre, míg a nők 78,7 évre számíthatnak. Vagyis az elmúlt több mint 20 évben sem zárkóztunk fel az alacsony halandóságú országokhoz, a születéskor várható élettartam számai még most is ugyanolyan távol állnak ezektől, mint 1990-ben. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország például 20-25 éves késéssel követi az osztrák mortalitás alakulását – tudtuk meg a KSH demográfiai portréjából.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy eltérők a halálozási adatok a különböző iskolai végzettségűek körében. Eszerint 2012-ben a felsőfokú végzettségű nők születésükkor várható élettartama 5,8 évvel volt hosszabb, mint az alapfokú végzettségűeké. A férfiaknál még jelentősebb az eltérés, ott 12,5 évvel kell számolni. További érdekesség: az is befolyásolja az élettartamot, hogy milyen a családi állapotunk, ugyanis az adatok szerint a házasságban élők magasabb kort érnek meg, mint azok, akik más párkapcsolati formában, vagy egyedül élnek.
A kötetben kifejtették, a 90-es évektől 2012-ig hazánkban bekövetkezett élettartam-növekedés egyik oka, hogy javultak a különböző kardiovaszkuláris betegségek kezelésének módjai, egyre többen vesznek részt szűrővizsgálatokon, és csökkentek az agyérbetegségek okozta halálozások is. Ezek a változások 2013-ig a férfiak esetében 2,7, míg a nőknél 2,9 évvel növelték a születéskor várható évek számát. Emellett a változásban szerepet játszott a balesetek, emberölések és öngyilkosságok miatti halálozások csökkenése.
Az egészségügyi ellátás javulása ellenére azonban a nők körében emelkedett az ischaemiás szívbetegségek (amikor a koszorúér szűkülete miatt nem megfelelő a szívizom vérellátása) előfordulása, a KSH népmozgalmi adatai szerint 1990-hez képest 2013-ban 4594-gyel több nő vesztette életét ilyen betegség következtében. Ezzel szemben a férfiak jobb helyzetbe kerültek, náluk ugyanis a fontosabb halálokok mindegyikénél javulás történt 1990-hez képest.
A várható élettartam emelkedése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a daganatok miatti halálozások esélye – az elemzők szerint – hazánkban európai és régiós összehasonlításban is igen jelentős, a magyar nőknél 70 százalékkal haladja meg a legkedvezőbb európai, és 10-20 százalékkal a magasabb halálozású régiós országok szintjét. Számottevően emelkedett a rosszindulatú daganatos, leginkább a tüdőrák okozta betegségek miatti halálozások száma, míg 1990-ben 13 577-en, addig 2014-ben már 15 214-en vesztették életüket ezek miatt. Az is kiderült, hogy a végzetes, rosszindulatú légcső-, hörgő- és tüdődaganat előfordulása 23 év alatt a gyengébbik nemnél több mint a duplájára emelkedett. A helyzet a férfiaknál jobb, bár távolról sem kecsegtető, az elemzések szerint ugyanis 1990-hez képest 416-tal több férfi vesztette életét daganatos betegség miatt, és európai viszonylatban az évi több mint 18 ezer haláleset a legmagasabbak között szerepel – tudtuk meg a KSH adataiból.
A rákos megbetegedések esetében különösen fontos hangsúlyozni a korai felismerést, vagyis a szűrővizsgálatok fontosságát. Az elmúlt években a kormány – például az Egészséges Magyarország 2014–2020 stratégiával – jelentős lépéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy egyre több helyen legyenek elérhetők a méhnyak- és a vastagbélszűrések, valamint a lakosság körében minél nagyobb számban használják ki ezeket a lehetőségeket.
Jelentősen emelkedtek a halálozások
A Központi Statisztikai Hivatal idén júliusban közzétett adatai alapján 2015 első öt hónapjában 2,7 százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korábban. A felmérés szerint a januártól májusig tartó időszakban 59 047-en vesztették életüket, ez a szám a tavalyi adatokhoz viszonyítva 5112-vel magasabb. Vagyis jelentősen, 9,5 százalékkal volt magasabb a halálozások száma, mint 2014 ugyanezen időszakában. A statisztikai hivatal szerint a legnagyobb mértékű növekedés a január–februári időszakban történt, amikor kiugróan, átlagosan 22 százalékkal többen haltak meg, ebben valószínűleg az influenzajárvány is közrejátszott. Az adatok alapján a természetes fogyás 22 527 fő volt, 4165-tel több az előző évinél.
