A piacot jól ismerő más szakértők szerint az Airbnb-re 80 százalékban jellemző, hogy feketén adják ki a lakást, nem mellesleg növelve az albérletárakat. Egy-egy hagyományos regisztrált szálláshely után ugyanis az üzemeltető befizeti egyebek között az idegenforgalmi adót, az áfát, a bérjárulékokat, betartja a higiénés és környezetvédelmi előírásokat, és a pénztárgépekben megjelenik a bevétele. Mindezek a költségek a közösségi szállásadóknál nem jelentkeznek, így alacsonyan tudják tartani az áraikat. Ez azzal járhat, hogy növekednek az ingatlanárak, és egyre többért adják ki feketén hosszú távra is.
A lapunk által megkérdezett adószakértők szerint az albérletkiadás szabályozása túl megengedő.
– A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek adószám nélkül is végezhessék tevékenységüket. Korábban kizárólag adószám birtokában lehetett a tevékenységet végezni, ezáltal az adóhatóság látókörébe kerültek a bérbeadók. Jelenleg azonban bárki mondhatja, hogy ismerőse, rokona tartózkodik a lakásban, abból bevétele nem származik, ami életszerű. Az adóelkerülés másik formája, hogy a ténylegesnél alacsonyabb bérbeadásból származó jövedelmet vallanak be, mivel a 16 százalékos személyi jövedelemadón felül 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli az egymillió forintot meghaladó jövedelmet. Ilyen mértékű bérleti díjak elsősorban a nagyobb városokban vagy családi házak bérbeadásakor fordulnak elő. A feketegazdaság sajnos minden területet érint, nem kivétel ez alól az ingatlanpiac sem – mondta lapunknak Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő.
