Hiányosságok a meghallgatószobákban

Budapesten nincs elég speciális hatósági helyiség a gyermekek számára, több megyében nem is használják azokat.

A jogszabály szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és a megyei főkapitányságoknak legalább egy gyermekmeghallgató szobát ki kellett alakítaniuk 2014. január 1-jéig. Az ombudsman azt már korábban megállapította, hogy nem elegendő megyénként egy ilyen helyiség, a gyermek megkímélése, valamint az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében növelni kell az ilyen helyiségek számát. Székely László most azt vizsgálta, történtek-e kedvező változások az elmúlt időszakban, rendelkezésre áll-e már elég szoba, van-e elegendő szakember, illetve a szobákban zajló kihallgatásokról készült jegyzőkönyveket fel tudják-e használni bizonyítékként a bíróságok.

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke több hiányosságról is tájékoztatta az ombudsmant. A Szolnoki Törvényszék jelzése szerint például a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság meghallgatószobája viszonylag távol, a város perifériáján helyezkedik el, ezért az ügyészek egyetlen esetben sem kezdeményezték a kihallgatóhelyiség használatát. A miskolci rendőrkapitányság meghallgatószobája pedig az úgynevezett befogadó körleten található, így a gyermek láthatja a gyanúsított rabosítását, ami hátrányosan érintheti. A Komárom- Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság gyermekmeghallgató szobájának számítógépparkja a nyomozási bírók szerint elavult, és az eltérő szövegszerkesztő programok nehezítették a jegyzőkönyvezést.

Az OBH elnöke leszögezte: bár több megyében alakult ki együttműködés a bíróságok és a kapitányságok között a rendőrségi gyermekmeghallgató szobák használatával kapcsolatban, a büntető- ügyeken túl a családjogi és polgári peres ügyekben is egyre nagyobb az igény az ilyen helyiségek használatára, ezeket azonban rendőrségi meghallgatók már nem tudták kielégíteni. Az OBH ezért célul tűzte ki, hogy 2014. december 31-ig minden hét főnél nagyobb létszámú bírósági épületben gyermekmeghallgató szobát alakít ki. Tavaly összesen 44 ilyen helyiség kialakítása kezdődött meg bíróságokon, amelyek nagy részét 2014 első harmadában használatba is vették, így a bíróságokon nincs hiány ilyen helyiségekből. A bíróság tapasztalatai pozitívak: a meghallgatások eredményei látványosan jobbak a korábbiaknál, a gyermekek felszabadultabbak, könnyebben megnyílnak a bírók előtt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság és az ügyészségek tapasztalatai kettősek. Mint írják, gyermekbarát környezetben könnyebb a kihallgatandó gyermekekkel való kommunikáció, jobban oldható a feszültség. A kisgyermekek számára a rajzolóasztal biztosítása nagyon fontos, hiszen lerajzolják azokat a szituációkat, amelyeket szóbeli kommunikációval gyakran nem képesek előadni. Olyan gyermek számára azonban, aki szociális helyzetéből adódóan még nem találkozott ilyen környezettel, figyelemelterelő lehet a rengeteg játék. A rendőrség szerint az igazságügyi pszichológusnak nehézséget okozhat, hogy vizsgálati helyzetben tartsa azt a gyermeket, aki életében először van játékokkal teli szobában. További probléma lehet, hogy a 14. életévének betöltése előtt álló kamaszt is ilyen szobában kell meghallgatni. A serdülő magához méltatlannak érezheti a játékokkal berendezett helyiséget, ami azt eredményezheti, hogy kihallgatását komolytalannak, súlytalannak tartja, és ez veszélyeztetheti a kihallgatás hatékonyságát – írja a rendőrség.

Az ügyészség szerint a gyermekmeghallgató szoba kihasználtsága a helyiség elérhetőségétől és az ügyek számától függ, valamint attól, hogy a városban van-e a bírósági gyermekmeghallgató is. Amíg a könnyebben elérhető rendőrségi meghallgatószobákat rendszerint más hatóságok is igénybe veszik, addig a megyeszékhelyen kívül eső helyiséget a többi hatóság – az odautazás idő- és költségigénye miatt – csak elvétve használja. Rámutattak arra is: a megyénként egy-egy szoba csak ott tűnik elegendőnek, ahol a gyerekek kihallgatására rendelkezésre áll bírósági gyermekbarát helyiség is. Ahol ilyen nincs, ott a megyénként egy rendőrségi gyermekmeghallgató nem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. A tapasztalatok szerint a Budapesten kialakított két gyermekmeghallgató szoba nem tűnik elegendőnek.

A rendőrség és az ügyészég szerint a gyerekek kihallgatását nyomozó hatóság részéről mindig gyakorlott, kellő empátiával rendelkező munkatárs végzi. Előfordul, hogy a pszichológus szakértő biztosítása nehézkes, mivel ők azonnali nyomozási cselekmények esetén egyéb elfoglaltságaikra hivatkoznak, illetve nem elérhetők. A gyermekvédelmi dolgozó, illetve a gyámügyi szakember is csak hivatali munkaidőben érhető el, ami a büntetőeljárásban fennakadást okozhat. Az ügyészség közölte azt is: meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek bizonyítékként történő felhasználhatósága attól függ, hogy a meghallgatás során betartják-e a büntetőeljárási szabályokat. A jegyzőkönyvek törvényességével rendszerint akkor merül fel probléma, ha a vallomástétel előtt elmaradt a tanú figyelmeztetése, válaszának és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatának a rögzítése. Hozzátették: a meghallgatószobákban a gyerekek vallomásának technikai eszközzel történő rögzítése – az ORFK utasításban előírtak ellenére – még mindig nem minden esetben megoldott.

Székely László vizsgálata során megállapította, hogy a gyermekmeghallgató szobák számának növekedésével, illetve egyre gyakoribb igénybevételével jelentősen megkímélik gyermekeket és javul az eljárások eredményessége. Leszögezte ugyanakkor, hogy az előrelépések ellenére a szobák hozzáférhetősége tekintetében számos funkcionális hiányosság igazolható több megyében, és ezek hiányosságok alkalmasak arra, hogy az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, valamint tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzanak.

Az ombudsman a gyermek meghallgatásáról készített hang-, kép- és videofelvétel minél szélesebb körű felhasználását indokoltnak tartja, ily módon ugyanis a bíróságnak már nem kell több alkalommal meghallgatnia a gyermeket. Székely László szerint azonban a feltárt hiányosságok jelenleg ezt megakadályozhatják, ezért a elengedhetetlennek tartja a szobák működési feltételeinek javítását, és folyamatos fejlesztését. Megjegyezte azt is, hogy a BRFK illetékességi területén kialakított két gyermekmeghallgató szoba nem elegendő, a fővárosban bővítésre van szükség. A biztos – a hiányosságok orvoslása érdekében – felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy vizsgálja meg a jelenleg működő valamennyi gyermekmeghallgató szoba használatát, hozzáférhetőségét, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e szobák száma, technikai elérése, illetve felszereltsége maradéktalanul biztosítsa a gyermekek kíméletes meghallgatásának feltételeit, és az eljárások eredményességét. Lapunk kereste az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányságot, de ott nem kívántak reagálni az ombudsman megállapítására.