Új egyházakat vehetnek nyilvántartásba

Több vallási szervezet igényelhetné az egyszázalékos adófelajánlást.

Egyéb állami finanszírozást egyedi megállapodás alapján, közfeladat-ellátás és valós társadalmi igény alapján kapnának. A nyilvántartott egyházakkal szemben enyhébbek lennének a számviteli szabályok, és mellőznék az állami ellenőrzést bizonyos saját, hitéleti célú bevételek esetén, ilyen lenne például az adomány vagy a perselypénz. Nyilvántartásba vételük szintén bírósági eljárás keretében, kérelemre történne, rendes bírói jogorvoslati lehetőséggel.

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább tízezer magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot számláló (vagy 5 év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. A hatályos törvényi szabályozás szerinti jelenlegi bevett egyházak a törvény hatályánál fogva, tehát minden külön eljárás nélkül bejegyzett egyházként kerülnének a bírósági nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam esetükben egyébként legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés lenne. A bejegyzett egyházak további privilégiumokat élveznének egyes közfeladatok átfogó, szélesebb területre kiterjedő ellátása érdekében, hitéleti tevékenységük támogatása azonban megegyezne a nyilvántartásba vett egyházakra vonatkozó feltételekkel.

A dokumentum leszögezi: amennyiben az állam anyagilag támogatja a hitéleti működést, úgy ennek során nem tehet különbséget a vallási közösségek között, ám a közfeladat-ellátás állami támogatása már „objektív és ésszerű indokok” alapján eltérő lehet. Ennek szellemében a tervezett új szabályozás szerint az állam a közfeladatok ellátása érdekében a vallási közösségekkel csak egyes részterületekre vonatkozó egyedi megállapodásokat, míg a bejegyzett egyházakkal átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet. A vezetői összefoglaló rámutat: a módosításokat úgy dolgozták ki, hogy az állam semlegességére vonatkozó kötelezettség alapján az állami beavatkozás látszatát is kerüljék, ezért a jövőben nem az állam folytatja le az egyházak „elismerési” eljárását, hanem bírósági eljárás keretében kerül majd sor a nyilvántartásba vételre, illetve a bejegyzésre, és biztosítják a bírói jogorvoslatot is.

A koncepció a visszaélések szűrésére elsősorban nem a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorítását, hanem a jelenleg is hatályos garanciális szabályok és szankciórendszer következetes végrehajtását tartja alkalmasabbnak. Amennyiben a vallási közösség működése alaptörvény-ellenes vagy más jogszabályba ütközik, akkor a többletjogosultságok megvonása, végső soron a nyilvántartásból való törlés lehet a megfelelő szankció. Ha az egyházi szabályozástól független, valamely más ágazati jogszabályt sért meg a közösség, akkor a jogsértésre az adott ágazati szabályozásban meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni; ha pedig a közösség működése alapvetően törvényes, csak valamelyik többletjogosultságot, például az adókedvezményeket veszi jogtalanul igénybe, akkor erre az esetre a jogalkotónak biztosítania kell a jogosultság megvonásának lehetőségét.

Az egyházügyi törvény módosítása koncepciójának főbb elemeiről szeptember elején ötpárti konzultációt tartott Trócsányi László igazságügy-miniszter, ahol a módosítás meghatározó elemeit ismertették. Schiffer András, az LMP társelnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy akár ötpárti konszenzust is elképzelhetőnek tart a módosítással kapcsolatban.

Az AB idén júliusban mondta ki, hogy az emberi jogi egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése, és a szükséges összhang létrehozására három hónapot adott a jogalkotóknak.

Az ügy előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, aki azonban elutasította a kezdeményezést, mert az egyesület nem igazolta legalább százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi szervezett formában történő működését, és azt sem, hogy az egyesületnek hazánkban legalább tízezer tagja van.

Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az AB-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás sérelmezett rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek. A perbeli egyház korábban – más egyházakkal együtt – a strasbourgi bírósághoz fordult, mely tavaly áprilisban kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet előíró rendelkezéseivel.