Kétezer gyereket utasítottak el

A háromévesnél fiatalabbak negyede él olyan településen, ahol nincs ellátás.

2014-ben hazánkban körülbelül ezer hellyel bővült a bölcsődei férőhelyek száma, így 383 településen, 736 bölcsődében, 38 614 férőhellyel várták a gyermekeket. Az öt évvel ezelőtti, 2009-es adatokhoz képest 12 ezerrel több férőhely, 1100-zal több gondozónő és 68-cal több bölcsőde várja a gyerekeket, a beíratottak száma viszont csak 2700-zal emelkedett. Korábban jóval 100 százalék feletti kihasználtsággal működtek az intézmények, s folyamatos túlzsúfoltság volt tapasztalható. 2013-ra ez megszűnt, tavaly országosan 98,9 százalékos volt a telítettség.

A kihasználtság azonban nem mindenhol egységes: tavaly 1988 olyan kisgyermek volt, akinek a felvételét helyhiány miatt elutasították a bölcsődék. Az elutasított gyermekek 42 százaléka a fővárosban igényelte a felvételét. Javult a helyzet ugyanakkor a szakemberek tekintetében: tavaly 7126 gondozónő foglalkozott a gyerekekkel, közel 220-szal több mint az előző évben, így egy gondozónőre a korábbi 6 helyett már 5 gyermek jut, vagyis nőtt az egy gyermekre fordítható idő.

A 2014-ben létesített 19 új bölcsődéből 9 olyan településen kezdte meg a működését, ahol a népességszám meghaladja a 10 ezer főt, vagyis már évek óra kötelező lenne a városban bölcsődét működtetni. A férőhelyfejlesztések és a jogszabályban előírt kötelezettség ellenére 2014-ben továbbra sem működött bölcsőde hat, tízezer főnél több lakosú településen: Dabason, Kistarcsán, Maglódon, Nagykátán, Pilisvörösváron és Tolnán.

Az ellátáshoz még mindig nem fér hozzá minden gyermek egyenlően: 2014-ben Magyarország településeinek több mint 85 százalékában, 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. Az adatok szerint a három évesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis közel az érintett kicsik negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás.

A bölcsődével rendelkező települések közül 2014-ben 174 településen 100 és 110 százalék között volt a kihasználtság, 29-ben pedig még ennél is magasabb leterheltséggel működtek az intézmények. A fejlett intézményhálózattal rendelkező Csongrád megyei településeken – idetartozik Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csanádpalota – a bölcsődékben kiugróan magas a kihasználtság, tehát akár további intézményekre is szükség lehet. Nagyon magas kihasználtsággal működnek a budapesti agglomerációhoz tartozó egyes települések (például Fót, Budaörs) bölcsődéi is.

A bölcsődei vagy családi napközis ellátás igénybevételét befolyásolhatja a családtámogatási rendszerben beállt változás is. A gyed extra bevezetésének köszönhetően 2014-től a gyermek egyéves kora után – az ellátás folyósítása mellett – korlátozás nélkül lehet munkát vállalni. Jövőre ráadásul kiterjesztik a gyed extrát, 2015 januárjától már a gyermek féléves korától munkába állhat az anya, és bére mellett megkapja a gyermekgondozási díj összegét is, így tovább nőhet a bölcsődék iránti igény.

A KSH több érdekes adatot is közölt: 2014-ben a bölcsődei felvételt nyert mintegy 31 ezer gyermek egy százaléka esetében volt sikertelennek a beszoktatás, míg az elhelyezést nyert gyermekek 85 százalékánál rendelkezett a szülő igazolható munkaviszonnyal. A gyermekvédelmi jelzőrendszer 1048 kisgyermek bölcsődei felvételét kérte a kicsi érdekei miatt. Az étkezésért a gyerekeknek csupán 15 százaléka nem fizetett, további 15 százalékuk 50 százalékos díjkedvezményben részesült fogyatékosság, tartós betegség miatt, vagy azért, mert három- vagy többgyermekes család gyermeke. Idén szeptembertől már sokkal több gyermek eszik ingyen, hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kicsiken felül a nagycsaládosok, a tartósan betegek és testvéreik is alanyi jogon térítésmentesen étkeznek majd, és egyetlen olyan gyermeknek sem kell fizetnie a menzáért az óvodákban és az iskolákban, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 89 400 forintot. Az étkezési díjon felül a bölcsődék 42 százaléka kért gondozási díjat, amelyből  közel 1,3 milliárd forint bevételük származott.

2014-ben 1137 családi napközi 8209 férőhellyel működött országszerte, amelyek 71 százalékát a nonprofit szektor tartotta fenn. Ez a forma elsősorban a bölcsődét nem működtető kistelepüléseken alternatíva, illetve ott, ahol a meglévő bölcsődei kapacitások nem elegendők, így például a fővárosban. A családi napközik száma és kapacitása évről évre növekszik, tavaly az ilyen intézmények befogadóképessége 12 százalékkal bővült.