Magyarország idén 2300 milliárd forintot költ az ország fejlesztésére az Európai Unió költségvetéséből, 2016-ban ez az összeg 2000 milliárd forint lesz, ezért „egyáltalán nem mindegy, mit hozunk belőle létre” – fogalmazott a miniszter.
A magyar építésztársadalom régen is érdemben tudta befolyásolni az ország képét, a kormány ezt a lehetőséget szeretné újra megteremteni, egyebek mellett a bürokrácia csökkentésével – tette hozzá. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele – hangsúlyozta.
Az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva – mondta a politikus.
Lázár János megjegyezte: a Fidesz rendkívül fontosnak tartja, hogy az életminőséghez kapcsolódó kérdésekről társadalmi vita is kialakuljon, hogy „a magyar embereknek ne legyen mindegy, hogyan néz ki az a hely, ahová születtünk, mit hozunk létre a rendelkezésre álló forrásokból”.
Kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kabinet célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy a mintegy 800 ezer „Kádár-kockát” miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Úgy vélekedett, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.
