Megúszhatják a rendőri felső vezetők

Komoly büntetésre nem számíthatnak a 2006. őszi események miatt vádolt egykori rendőri vezetők.

Az ügyészség azt állította: Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után a rendőrségnek kötelessége lett volna föloszlatni a Kossuth téri tüntetést, ehelyett tévesen választási gyűlésnek minősítette azt. A Budapestre rendelt Baranya megyei csapatszolgálati század védőfelszerelése hiányos volt, ám az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója nem intézkedett a pótlásáról, emiatt a tévéostromkor sok rendőr súlyosan megsérült.

A hatodrendű vádlottat Bácsik Sándornak hívják. Őt néhány hónappal ezelőtt egy másik – szintén 2006. őszi – büntetőügyben hamistanúzásért jogerősen elítélte, pénzbírsággal sújtotta a bíróság. A Rebisz kötelékében Bácsik és beosztottai hajtották végre 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcai tömegoszlatást, amelyről a Kúria 2012-ben kimondta: törvénytelen volt. Az oszlatás idején többeket bántalmaztak, például Papp Lajos szívsebészt. A megindult bírósági eljárásokban Bácsik tanúként azt állította: a tömeg „rángatta a kordont”, ám egy 2010 után előkerült rendőrségi felvétel ezt cáfolta.

A katonai büntetőpernek több alacsonyabb beosztású rendőri vezető is vádlottja, akik nem akadályozták meg járókelők, tüntetők bántalmazását, majd az eseteket nem jelentették feletteseiknek. Az ügyész vádbeszédében megemlítette: a kihallgatott rendőrök a „bajtársi összezárás” okán próbálták „elhomályosítani a tényállást”, és vagy nem akartak, vagy nem tudtak visszaemlékezni az esetekre. Volt olyan egyenruhás, aki azt állította, a bántalmazott férfi magának okozott sérüléseket.

„Minden bizonnyal lehettek, voltak itt tévedések és hibák, de egészen biztos vagyok benne, hogy nem bűnösök azok, akik ma a bíróság előtt állnak” – nyilatkozta a büntetőper első tárgyalására érkező Gyurcsány Ferenc, akit a per előtt és után is leköptek. Közölte: „minden tisztességes demokratának” az a dolga, hogy kimutassa, az alkotmányosság és a rend vagy az ezeket földúlók oldalán áll-e. „Én az előbbi oldalon állok” – tette hozzá.

Gyurcsány 2006. őszi személyes felelőssége több szempontból is felvethető – és nem csak az egész eseménysort kirobbantó őszödi beszéde miatt, vagy azért, mert a botrány ellenére nem mondott le. Bár a rendőrségi törvény szerint a kormány a mindenkori tárcavezetőn keresztül irányítja a rendőrséget, a tévéostromkor Gyurcsány megkerülte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és közvetlenül utasította Szabadfi Árpád volt országos rendőrfőkapitány-helyettest az épület megvédésére.

Furcsa módon a tévéostrom után nem az eseményeket irányító Gyurcsány, hanem az általa megkerült Petrétei ajánlotta fel a lemondását. Kondorosi Ferenc, a rendészeti tárca akkori államtitkára tanúként azt mondta: Gergényi nyugdíjazása ügyében is a minisztert megkerülve járt el Gyurcsány. Bár Bene és Petrétei is tudomásul vette Gergényi 2006. végi nyugdíjba vonulási szándékát, Gyurcsány rábeszélte a tőle nagy politikai támogatást kapó „vasprefektust” a maradásra.

Egyébként a 2006, őszét vizsgáló parlamenti albizottság öt évvel ezelőtti jelentésében kimondta: az események első számú politikai felelőse Gyurcsány Ferenc, az állam pedig nemcsak akadályozta, hanem bizonyos intézkedéseivel (például azonosítók mellőzése) lehetetlenné tette a jogsértések elkövetőinek megtalálását.

Morvai Krisztina, a Civil Jogászbizottság egykori társelnöke lapunknak adott korábbi interjújában így fogalmazott: „Ez egy összekacsintós vádirat. Mintha azt üzenné az ügyészség a volt főrendőröknek: az elszámoltatás jegyében oda kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi, nem lesz különösebb bántódásotok.”