Riasztó a lemorzsolódás a felsőoktatásban

Az informatikushallgatók zöme menet közben kiesik az egyetemről.

Csókás Adrienn
2015. 10. 28. 5:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen csökkent az elmúlt években, de még így is nagyon magas a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban – értesült lapunk. Míg az OECD 2008-as Education at a Glance elemzése 45 százalékra becsülte a lemorzsolódás mértékét hazánkban, mostanra sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, de a hallgatóknak még mindig több mint harmada képtelen megszerezni a diplomáját. A legfrissebb, idei adatokról Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője egy közelmúltbeli szakmai konferencián közölte: a 2009–2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül 2015 tavaszára átlagosan 36,4 százalék lemorzsolódott, további 6,8 százalék még mindig nem végzett (valószínűleg nem is fog), 7,2 százalék otthagyta a választott szakot, de a rendszeren belül maradt, és mindösszesen a felvett hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig. Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették, nem vették figyelembe a záróvizsgát vagy a nyelvvizsga hiányát, tehát ebben a sikeres 49 százalékban még mindig lehetnek olyan hallgatók, akik végül nem kapnak diplomát. Osztatlan szakok esetén még lesújtóbbak a számok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul, pedig a képzési idő az esetek többségében már rég letelt.

Mesterszakokon azonban kifejezetten sikeresek a hallgatók: ezen a szinten a fiatalok több mint háromnegyede (78,2 százalék) időben befejezte a tanulmányait, a menet közben kilépők aránya három százalék alatt van, a túlfutók aránya mindössze egyszázalékos, és csak a diákok 17,8 százaléka morzsolódott le. Ami az egyes szakterületeket illeti, az OH adatai szerint alapképzési szinten az informatika, a természettudomány, a műszaki, illetve az agrárterületen szakad le a legtöbb diák. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi: a felvett hallgatók több mint fele – 52 százaléka – lemorzsolódott, és mindösszesen 30 százalék a sikerességi mutató. Ezzel szemben a művészeti szakokat és a pedagógusképzést kimondottan könnyű elvégezni, e két területen csak 15–27 százalékos a lemorzsolódás.

A hallgatók tömeges leszakadása nemzetközi szinten is aggasztó: az Educatio Nonprofit Kft. 2013-as adatai szerint az OECD-tagállamokban a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, de csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. Ismeretes, az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a fiatalok 40 százaléka diplomás legyen. Ezt elérendő, Palkovics László felsőoktatási államtitkár felére csökkentené a lemorzsolódási arányt. Szerinte amúgy kevesen vannak, akik kimondottan anyagi okokból kénytelenek feladni a tanulást. Úgy véli, a leszakadás hátterében sokkal inkább a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll. Azért, hogy az egyetemisták tényleg elvégezzék, amire beiratkoztak, a tárca az idei tanévtől szigorította az átsorolási szabályokat, így a korábbinál több kreditet kell teljesíteni, hogy az illetőt ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. Bevezetik a kompetenciamérést is, amelynek lényege, hogy a gyengén szereplők speciális felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok lazításával pedig lehetővé teszik, hogy aki alapképzésben nem tud teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa, így ne kelljen bizonyítvány nélkül elhagynia az egyetemet.

A lemorzsolódás visszaszorítását a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is célként tűzte ki. Gulyás Tibor elnök lapunknak elmondta: a HÖOK a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel együttműködésben 2016 nyarára javaslatcsomagot készít. – A magyar felsőoktatást jellemző 38 százalékos lemorzsolódás az európai mértékhez képest kiugróan magas. Az OECD állásfoglalása szerint a 20 százalék feletti arány már komoly problémának tekinthető, ezért nem kérdés, hogy sürgős beavatkozásra van szükség. Mi két területen látunk hathatós intézkedési lehetőséget, az egyik a felsőoktatási diáktanácsadás, a másik pedig az e-learning alapú oktatási eszközök használata.

Diáktanácsadás ugyan szinte minden egyetemen és főiskolán működik, de ezek nincsenek összehangolva, ezért elkezdtük feltérképezni, hogy melyik intézményben milyen szinten állnak ezek a szolgáltatások, és hogyan lehetne hatékonyabbá tenni őket, mekkora erőforrásra lenne szükség az optimális működéshez. Az e-learning területén megjelenő fejlesztések pedig azért fontosak, mert a digitális formában, ingyenesen elérhető felzárkóztató tananyagok, sőt akár tanulás-módszertani kurzusok nagyban megkönnyítik a hallgatók otthoni felkészülését, és hozzájárulnak a sikeres diplomaszerzéshez. Ezzel kapcsolatban szintén dolgozunk a lehetséges fejlesztéseken, és a jövő nyárra elkészülő javaslatcsomagban a forrásigényt is megjelöljük majd – fogalmazott a HÖOK elnöke.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.