A hallgatók tömeges leszakadása nemzetközi szinten is aggasztó: az Educatio Nonprofit Kft. 2013-as adatai szerint az OECD-tagállamokban a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, de csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. Ismeretes, az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a fiatalok 40 százaléka diplomás legyen. Ezt elérendő, Palkovics László felsőoktatási államtitkár felére csökkentené a lemorzsolódási arányt. Szerinte amúgy kevesen vannak, akik kimondottan anyagi okokból kénytelenek feladni a tanulást. Úgy véli, a leszakadás hátterében sokkal inkább a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll. Azért, hogy az egyetemisták tényleg elvégezzék, amire beiratkoztak, a tárca az idei tanévtől szigorította az átsorolási szabályokat, így a korábbinál több kreditet kell teljesíteni, hogy az illetőt ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. Bevezetik a kompetenciamérést is, amelynek lényege, hogy a gyengén szereplők speciális felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok lazításával pedig lehetővé teszik, hogy aki alapképzésben nem tud teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa, így ne kelljen bizonyítvány nélkül elhagynia az egyetemet.
A lemorzsolódás visszaszorítását a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is célként tűzte ki. Gulyás Tibor elnök lapunknak elmondta: a HÖOK a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel együttműködésben 2016 nyarára javaslatcsomagot készít. – A magyar felsőoktatást jellemző 38 százalékos lemorzsolódás az európai mértékhez képest kiugróan magas. Az OECD állásfoglalása szerint a 20 százalék feletti arány már komoly problémának tekinthető, ezért nem kérdés, hogy sürgős beavatkozásra van szükség. Mi két területen látunk hathatós intézkedési lehetőséget, az egyik a felsőoktatási diáktanácsadás, a másik pedig az e-learning alapú oktatási eszközök használata.
