Gyermekéhezés: valóság és propaganda

Több mint háromszázezer gyerek eshet el az ingyenebédtől a szünidőben.

A kormányzat nagy hangsúlyt fektetett a kötelező szünidei gyermekétkeztetés bevezetésének kommunikációjára: a jövőre életbe lépő intézkedést áttörésnek nevezték a gyermekéhezés felszámolásában. Ám a valóságban alig néhány ezerrel több gyerek jut ingyenebédhez jövő nyáron, mint eddig. 2016-tól ugyanis csak a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyerekek lesznek jogosultak szünidei étkeztetésre, ám ez csak a harmadát teszi ki az évközben óvodában, iskolában ingyenesen étkező, szegénysorban élő gyerekeknek.

Az ingyenes szünidei étkeztetésből mintegy 300 ezer gyereket kizáró passzust a kabinet egy kormányrendelet-tervezetben rejtette el.  A „trükk” lényege, hogy az iskolákban és az óvodákban mások mellett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek jogosultak a tanév közben ingyenes menzára, viszont közülük – egy korábbi törvénymódosítás miatt – csak kevesen minősülnek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek havi átlagos száma 2014-ben
494 311 fő volt.

Ezzel szemben mindössze 77 800 hátrányos helyzetű és 118 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván, vagyis a közel félmillió, a tanév folyamán ingyenesen étkező, szegénysorból származó gyerekből csupán 195 ezer lesz jogosult az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben is az ingyenes étkezésre. Idén nyáron egyébként, amíg nem volt kötelező a szünidei étkeztetés, csupán pályázati lehetőséget biztosítottak a települések számára, hogy pénzt igényeljenek az általuk önkéntes alapon megszervezett ellátáshoz, összesen 142 ezer gyerek kapott ingyenebédet, azaz az étkeztetés kiterjesztése korántsem hoz majd olyan áttörést a gyermekszegénység elleni küzdelemben, mint amilyenre számítani lehetett.

A meghökkentő mutatók hátterében az áll, hogy a jogalkotók az elmúlt években szigorították azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki jogosult lehet a hátrányos, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű besorolásra. Míg 2012-ben még 395 ezer hátrányos helyzetű gyereket tartottak nyilván, addig 2015-re ez a szám 77 800-ra csökkent, tehát közel 320 ezer gyerek eltűnt a rendszerből. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma 165 800-ról 118 ezerre, 47 ezerrel csökkent.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így év közben ingyenes étkezésre azok a gyerekek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1-je óta 28 500 forint, így a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa immár hét és fél éve 37 050 forint.

Ferge Zsuzsa szociológus korábban lapunknak az elképesztő adatokat a szabályok átírásával magyarázta. Mint mondta, régebben a hátrányos helyzetű státust szinte csak az alacsony jövedelemhez, míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték. A 2013. szeptember elsejétől életbe lépett új szabályok szerint azonban a hátrányos helyzetű besoroláshoz nem elég immáron az alacsony jövedelem, még egy „rossz” körülménynek – a szülő alacsony iskolai végzettségének, munkanélküliségének vagy a rossz lakáskörülményeknek – is teljesülnie kell. A halmozottan hátrányos helyzethez pedig ezen feltételek közül a korábbi egy helyett már kettőnek kell fennállnia.

A kormányrendelet-tervezetből egyébként kiderül az is: a szünetekben az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermek helyben tudja elfogyasztani a meleg ebédet. Ha nincs erre alkalmas helyiség, vagy annak nyitva tartása az önkormányzat számára aránytalanul nagy terhet jelentene, elviteli lehetőséget és kiszállítást is biztosíthatnak a gyermeknek. Ha a gyerek beteg lesz, a szülő elviheti neki az ételt, de ha ő ezt nem kéri, akkor egy másik rászoruló gyermek számára oda lehet adni a megmaradt ebédet. Ez a rendelkezés az indoklás szerint a pazarlás, az étel kidobásának megakadályozását szolgálja.

A települési önkormányzatnak a szünidei gyermekétkeztetést az őszi, téli és a tavaszi szünet alatt, valamint a nyári tanítási szünet idején legalább 43 munkanapon kell megszerveznie, ez utóbbi tehát nem fedi le a teljes nyári szünidőt. A gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a települési önkormányzat szabadidős programot biztosíthat a gyermekek számára.

Az ingyenes szünidei gyermekétkeztetés lehetőségéről a jegyző csak azokat a szülőket fogja írásban tájékoztatni, akiknek gyermeke hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de még ekkor sem jár rögtön az ellátás. Azt nyilatkozatban kell majd kérvényezni, amelynek kitöltéséhez – a tervezet szerint – a család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt. A nyilatkozat a tanév során bármikor benyújtható, illetve módosítható. A jegyző minden esetben megvizsgálja majd, hogy a szünidei gyermekétkeztetés megkezdésekor a kérelmező gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete fennáll-e. A státus csak akkor érvényes, ha az a gyermekétkeztetés megkezdését megelőző 30. napon fennállt.

Mint arról lapunk elsőként beszámolt, az intézménybe még nem járó, háromévesnél fiatalabb, mélyszegénységben élő gyermekek élelmezésével is gondok vannak. Bár a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban az idei év első negyedére ígérte a rászoruló személyeket támogató operatív program elindulását, az a mai napig nem működik, pedig annak legfontosabb eleme a mélyszegénységben élő, háromévesnél fiatalabb gyermekek élelmezése. A program előkészítői ráadásul súlyos hibát vétettek, ezért a mélyszegénységben élő, első gyermeküket váró édesanyák kiszorulhatnak az élelmezési támogatásból, holott a kisgyermekek mellett ők lennének annak másik kiemelt célcsoportja.

A kiírás szerint a várandós anyák csak akkor kaphatnak élelmiszersegélyt, ha lakásfenntartási támogatásban részesülnek, csakhogy ezt az ellátást idén március 1-jétől kifutó rendszerben megszüntették, év végéig pedig az utolsó rászoruló család lakásfenntartási támogatás iránti jogosultsága is lejár.