Gyermekéhezés: valóság és propaganda

Több mint háromszázezer gyerek eshet el az ingyenebédtől a szünidőben.

2015. 12. 08. 16:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzat nagy hangsúlyt fektetett a kötelező szünidei gyermekétkeztetés bevezetésének kommunikációjára: a jövőre életbe lépő intézkedést áttörésnek nevezték a gyermekéhezés felszámolásában. Ám a valóságban alig néhány ezerrel több gyerek jut ingyenebédhez jövő nyáron, mint eddig. 2016-tól ugyanis csak a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyerekek lesznek jogosultak szünidei étkeztetésre, ám ez csak a harmadát teszi ki az évközben óvodában, iskolában ingyenesen étkező, szegénysorban élő gyerekeknek.

Az ingyenes szünidei étkeztetésből mintegy 300 ezer gyereket kizáró passzust a kabinet egy kormányrendelet-tervezetben rejtette el.  A „trükk” lényege, hogy az iskolákban és az óvodákban mások mellett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek jogosultak a tanév közben ingyenes menzára, viszont közülük – egy korábbi törvénymódosítás miatt – csak kevesen minősülnek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek havi átlagos száma 2014-ben
494 311 fő volt.

Ezzel szemben mindössze 77 800 hátrányos helyzetű és 118 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván, vagyis a közel félmillió, a tanév folyamán ingyenesen étkező, szegénysorból származó gyerekből csupán 195 ezer lesz jogosult az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben is az ingyenes étkezésre. Idén nyáron egyébként, amíg nem volt kötelező a szünidei étkeztetés, csupán pályázati lehetőséget biztosítottak a települések számára, hogy pénzt igényeljenek az általuk önkéntes alapon megszervezett ellátáshoz, összesen 142 ezer gyerek kapott ingyenebédet, azaz az étkeztetés kiterjesztése korántsem hoz majd olyan áttörést a gyermekszegénység elleni küzdelemben, mint amilyenre számítani lehetett.

A meghökkentő mutatók hátterében az áll, hogy a jogalkotók az elmúlt években szigorították azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki jogosult lehet a hátrányos, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű besorolásra. Míg 2012-ben még 395 ezer hátrányos helyzetű gyereket tartottak nyilván, addig 2015-re ez a szám 77 800-ra csökkent, tehát közel 320 ezer gyerek eltűnt a rendszerből. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma 165 800-ról 118 ezerre, 47 ezerrel csökkent.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így év közben ingyenes étkezésre azok a gyerekek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1-je óta 28 500 forint, így a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa immár hét és fél éve 37 050 forint.

Ferge Zsuzsa szociológus korábban lapunknak az elképesztő adatokat a szabályok átírásával magyarázta. Mint mondta, régebben a hátrányos helyzetű státust szinte csak az alacsony jövedelemhez, míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték. A 2013. szeptember elsejétől életbe lépett új szabályok szerint azonban a hátrányos helyzetű besoroláshoz nem elég immáron az alacsony jövedelem, még egy „rossz” körülménynek – a szülő alacsony iskolai végzettségének, munkanélküliségének vagy a rossz lakáskörülményeknek – is teljesülnie kell. A halmozottan hátrányos helyzethez pedig ezen feltételek közül a korábbi egy helyett már kettőnek kell fennállnia.

A kormányrendelet-tervezetből egyébként kiderül az is: a szünetekben az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermek helyben tudja elfogyasztani a meleg ebédet. Ha nincs erre alkalmas helyiség, vagy annak nyitva tartása az önkormányzat számára aránytalanul nagy terhet jelentene, elviteli lehetőséget és kiszállítást is biztosíthatnak a gyermeknek. Ha a gyerek beteg lesz, a szülő elviheti neki az ételt, de ha ő ezt nem kéri, akkor egy másik rászoruló gyermek számára oda lehet adni a megmaradt ebédet. Ez a rendelkezés az indoklás szerint a pazarlás, az étel kidobásának megakadályozását szolgálja.

A települési önkormányzatnak a szünidei gyermekétkeztetést az őszi, téli és a tavaszi szünet alatt, valamint a nyári tanítási szünet idején legalább 43 munkanapon kell megszerveznie, ez utóbbi tehát nem fedi le a teljes nyári szünidőt. A gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a települési önkormányzat szabadidős programot biztosíthat a gyermekek számára.

Az ingyenes szünidei gyermekétkeztetés lehetőségéről a jegyző csak azokat a szülőket fogja írásban tájékoztatni, akiknek gyermeke hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de még ekkor sem jár rögtön az ellátás. Azt nyilatkozatban kell majd kérvényezni, amelynek kitöltéséhez – a tervezet szerint – a család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt. A nyilatkozat a tanév során bármikor benyújtható, illetve módosítható. A jegyző minden esetben megvizsgálja majd, hogy a szünidei gyermekétkeztetés megkezdésekor a kérelmező gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete fennáll-e. A státus csak akkor érvényes, ha az a gyermekétkeztetés megkezdését megelőző 30. napon fennállt.

Mint arról lapunk elsőként beszámolt, az intézménybe még nem járó, háromévesnél fiatalabb, mélyszegénységben élő gyermekek élelmezésével is gondok vannak. Bár a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban az idei év első negyedére ígérte a rászoruló személyeket támogató operatív program elindulását, az a mai napig nem működik, pedig annak legfontosabb eleme a mélyszegénységben élő, háromévesnél fiatalabb gyermekek élelmezése. A program előkészítői ráadásul súlyos hibát vétettek, ezért a mélyszegénységben élő, első gyermeküket váró édesanyák kiszorulhatnak az élelmezési támogatásból, holott a kisgyermekek mellett ők lennének annak másik kiemelt célcsoportja.

A kiírás szerint a várandós anyák csak akkor kaphatnak élelmiszersegélyt, ha lakásfenntartási támogatásban részesülnek, csakhogy ezt az ellátást idén március 1-jétől kifutó rendszerben megszüntették, év végéig pedig az utolsó rászoruló család lakásfenntartási támogatás iránti jogosultsága is lejár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.