Diónyi fehér gipsz fojtásokat rugdos Huszák András, a Készenléti Rendőrség tűzszerész szolgálatának készenléti osztályvezetője a Kerepesi úti laktanya alakulóterén. Karnyújtásnyira tőle ott áll szinte minden magyar sajtóorgánumtól egy stáb. Az operatőrök egy hatvan méterre fekvő, téglákkal szakszerűen kitámasztva tüzelő bombettát filmeznek. A fojtás abból esett a hátunk mögé. „Na, ezért kell jó messzire menni a tűzijátéktól” – mondja Huszák. Kis idő múlva újabb darab fojtás esik mögénk az égből.
Noha volt, aki szentestét tűzijátékkal ünnepelte meg, attól még a hivatalosan csak hétfőtől lehet beszerezni a legnagyobbat durranó pirotechnikai eszközöket. A hét első napján ezért Budapesten sajtótájékoztatót tartott Huszák András, valamint Povázsai Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályának rendészeti osztályvezetője. A szakemberek elsősorban a tűzijátékok törvényes használatának módjára, valamint a pirotechnikai eszközök okozta veszélyekre hívták fel a figyelmet. Huszák úgy fogalmazott: érdemes betartani a jó és korszerű, ide vonatkozó kormányrendeletet, mert akkor szilveszter éjjelén élményekkel lehetünk gazdagabbak, nem pedig ujjakkal szegényebbek.
A csonkolásos balesetekről megemlítette Huszák, hogy szinte minden évben előfordulnak, a sajtótájékoztatót követő bemutatón egy műanyagbábun szemléltették is, hogy milyen az, amikor valakinek a kezében vagy éppen a szájában „működik el” egy petárda. Vagy amikor egy rakétát valaki úgy akar kilőni, hogy megfogja a fapálcáját. Huszák szétteszi a kezét ezen esetek ismertetésekor: a végtelen hülyeségen semmilyen jogszabály, előírás vagy hatóság nem tud segíteni.
Elkomorodva folytatja azonban: gyakran okoz súlyos vagy akár halálos balesetet, ha valaki túl közel hajol az úgynevezett kisrakétához. Viszonylag sűrűn követik el ezt a hibát, ami annak fényében különösen ijesztő, hogy hogy festett ez a készenléti laktanya alakulóterén: a szemléltető robbanás során a próbababának szétroncsolódott és lerepült a feje.