Naponta halljuk azt a propagandát, hogy a kormány nem akarja elfogadni a kötelező betelepítési kvótát. Vámosszabadi viszont nem kér az ottani, ideiglenesnek szánt menekülttáborból, ezt azonban már nem akarja meghallani a kormány, ami álságos magatartás – fogalmazott lapunknak Nagy Gergely, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés jobbikos képviselője azután, hogy a napokban a győri önkormányzat közmeghallgatásán sem sikerült napirendre venni a kérdést. Még a hónap közepén a megyei közgyűlésben javasolták a bezárás ügyének napirendre vételét, de erről a kormánypárti képviselők tárgyalni sem akartak. Az ezt követő közmeghallgatáson pedig egy vámosszabadi lakos, illetve Nagy Gergely sem mondhatta el a véleményét.
A jobbikos politikus arról is beszélt, hogy a kormány hamis érvekkel állt elő az ügyben. A vámosszabadi önkormányzat november közepén küldött nyílt levelére válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter egyértelművé tette, hogy a tábor bezárása nincs napirenden, illetve kormánypárti politikusok akkor azzal érveltek, hogy a befogadóállomás maximális kihasználtsággal működik. Nagy Gergely szerint azonban ez nem igaz, hiszen jelenleg mintegy 160-an vannak a 220 fő befogadására képes állomáson. Most béke van, de könnyen előállhat ismét a nyárihoz hasonló helyzet, amikor százszámra jelentek meg migránsok Vámosszabadiban és Győrben is, ezért akarták a győri önkormányzat közmeghallgatásán ismét felvetni a kérdést, hiába. A képviselő egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen további lépéseket tesznek az ügyben, de szavai szerint nem hagyják annyiban a kérdést.
Mint arról beszámoltunk, másfél hete zárt be „újra\", hivatalosan is a debreceni menekülttábor, amit november végén egyszer már bezártak. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak így Bicskén és Vámosszabadiban maradtak nyitott befogadóállomásai, közösségi szállása Balassagyarmaton, ideiglenes befogadóállomása pedig Nagyfán. Emellett vannak kisebb, menedékkérők elhelyezésére szolgáló állomások, például Kiskunhalason.
– A jövő év második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről – erről már az igazságügyi miniszter beszélt az állami rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Trócsányi László úgy fogalmazott: a döntés amellett, hogy precedensértékű lehet, azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az Európai Unióban. A miniszter a kereset benyújtását bátor döntésnek nevezte. Hozzátette: Szlovákia is benyújtott egy hasonló keresetet – a két ország egyeztetett is az ügyben –, de szerinte Magyarország jogilag más helyzetben van, hiszen az országon áthaladó 380 ezer ember, illetve a velük kapcsolatos eljárások lefolytatása rendkívül nagy terhet jelentett a közigazgatásnak. Éppen ezért Magyarország a határozat megsemmisítésére irányuló elsődleges kereset mellett – annak elutasítása esetére – egy másodlagosat is benyújtott, amelyben annak kimondását kérik, hogy a Magyarországra vonatkozó kvóta nem alkalmazható.
Közben a migrációs hullám ellen Szlovénia egyre hosszabb kerítéssel próbál védekezni. Már több mint 150 kilométeres a Horvátországgal közös határon felhúzott drótakadály – számolt be a Jutarnji list című horvát napilap. Horvátország szerdán egy hatodik tiltakozójegyzéket is küldött Ljubljanának, mert Zágráb szerint a kerítés a horvát oldalra is átnyúlik. A migrációs nyomás viszont továbbra sem enyhül. A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar–szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 530 667 migránst vettek nyilvántartásba.
– „A Terrorelhárítási Központ (TEK) folyamatos kapcsolatban van az osztrák partnerszervezetekkel. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint azonban Magyarországon nem indokolt az érvényben lévő 3-as készültségi szint megváltoztatása\" – közölte érdeklődésünkre a TEK. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fokozott osztrák biztonsági intézkedések miatt az év utolsó napjaiban változhat-e a jelenleg 3-as fokozatú magyar terrorkészültség. Az osztrák hatóságok szombaton közölték, hogy hírszerzési értesülések szerint karácsony és újév között terrortámadások lehetségesek az osztrák fővárosban és más európai nagyvárosokban. Arra a közlés nem tért ki, hogy ez vonatkozik-e Budapestre is.
A magyar hatóságok jól gondoskodnak a schengeni határ védelméről – mondta a bajor belügyminiszter a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban. Joachim Herrmann szerint távoznia kellene a belső határőrizet nélküli schengeni övezetből minden országnak, amely nem tudja teljesíteni a külső határ biztosítására vonatkozó kötelezettségeit. Mint mondta, Görögország határőrizeti teljesítménye „bohózatba illő\". Arra a felvetésre, hogy a görög–török tengeri határt nehezen lehetne lezárni, azt mondta, hogy a török biztonsági szervek meg tudják oldani a feladatot, ha utasítást kapnak rá.
– Nekünk azonban még fontosabb a közeli schengeni határ Magyarországon és Szlovéniában – mondta, hozzátéve, hogy a „magyarok már gondoskodnak a rendes védelemről\", és most a szlovén határ biztosítására kell összpontosítani. A Horvátországból a schengeni övezetbe belépésre jelentkező valamennyi embert és járművet szigorúan ellenőrizni kell „végre\", és a menekültek regisztrációja mellett lehetséges terroristák után is kutatni kell – fogalmazott a bajor belügyminiszter. (MN)
