Amikor Szita Szabolcs 1983-ban kiadta a Holokauszt az Alpok előtt című könyvét, Magyarországon sokan azt hitték, a holokauszt szót a szerző alkotta meg. 1990-ben pedig, amikor néhány kollégájával a Néprajzi Múzeum dísztermében életre hívták a Holokauszt Emlékközpont jogelődjét, a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holokauszt Dokumentációs Központot, kevesen értették, miért olyan roppant fontos a vészkorszak eseményeinek feltárása. Az évforduló kapcsán beszélgettünk Szita Szabolccsal.
Az elmúlt időszak botrányai ártottak a központnak. Megtépázták a tekintélyét, ugyanakkor az állandó kiállítás az eltelt bő évtizedben technikailag és tartalmilag elavult, nagy szükség lenne az új kutatási eredmények feldolgozására, bemutatására. Annál is inkább, mivel újra jelentős nemzetközi figyelem irányul az intézményre. Az emlékközpont több hazai és külföldi társintézménnyel is eredményesen tárgyalt, osztrák és szlovák partnerekkel közös rendezvényeket tartottak.
A további átalakításhoz az igazgató szerint megvannak az elképzelések – kérdés azonban, mikor és milyen forrásból teremtik elő a modernizáláshoz szükséges fedezetet. Egyelőre annyi biztos, hogy az állandó kiállításnál Szita szerint „elengedhetetlen” gépészeti felújítást a Miniszterelnökség támogatja.
Kérdésünkre Szita Szabolcs elismerte, az intézmény látogatóinak száma igen alacsony. Ezen többek között a diákokat, pedagógusokat érdeklő, vonzó tárlatokkal szeretnének változtatni. Szita Szabolcs kiemelte, a látogatók számának növelése mellett céljuk a nemzetközi együttműködés kiterjesztése, vidéki állandó és vándorkiállítások létrehozása, valamint az intézmény korábbi hagyományait felelevenítve a diákoknak és a tanároknak készített vonzó oktatási programok népszerűsítése. Elkészült a múzeumi ismertető, a tervek szerint a jövő év elején kiadják a budapesti zsidó áldozatok nevét tartalmazó névjegyzéket – ilyenek Európa legtöbb nagyvárosában már régóta léteznek. Szintén a jövő év elején nyitnak meg a központban bárki által látogatható olvasó- és kutatótermet.
Az igazgató beszélt arról is: nem tart tőle, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron felépült, a hírek szerint még üresen álló Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ valaha is versenytársa lesz a Páva utcai intézménynek. Bár ő maga nem látta a projekt vezetésével megbízott Schmidt Mária által készített koncepciót, meggyőződése, hogy az új központ terve egyfajta zsákutca – többek között azért, mert több milliárd forintból mesterséges közeget alkottak.
A holokauszt borzalmait és tanulságait a leghatékonyabban úgy lehetett volna bemutatni, ha a zsidó lakosság deportálásához valóban használt vagonokhoz hasonlókat állítottak volna ki a volt pályaudvaron. Szita Szabolcs mindehhez hozzáfűzte, a tervezett központ környékén több olyan épület van, amelyek a zsidó hagyományokhoz és az 1944-es háborús ellenálláshoz köthetők. A történész szerint a holokauszt feldolgozásánál az áldozatok mellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy bemutassák azoknak a bátor honfitársaiknak a történetét, akik zsidókat mentettek, nemkülönben azt, hogy az együttélésből milyen nemzeti, kulturális, közösségi, művészeti és tudományos eredmények születtek az előző évszázadokban Magyarországon. Enélkül ugyanis a holokauszt okozta veszteségeket sem tudjuk kellőképpen átérezni – hangsúlyozta Szita Szabolcs, aki korábban kezdeményezte, hogy ennek a gondolatnak a jegyében alakítsanak ki állandó kiállítást a volt gyöngyösi zsinagógában.
A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tervezett Együttélés Házával kapcsolatban pedig arról beszélt, tudomása szerint az elnevezésen túl egyelőre nincsenek konkrétumok arról, hogyan is néz majd ki.
Az emlékközpont a közelmúltban botrányok színhelyévé vált. Haraszti György kuratóriumi elnök „egyeduralma” a Holokauszt Emlékközpont élén rövid életű és az intézményhez méltatlan volt. Kiderült többek között, hogy 2014-ben a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) elveszítette közhasznúsági jogállását, a központban két hónapig nem kaptak fizetést, az intézmény 2014 májusa és szeptembere között pedig felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem fizető adózókat tartalmazó szégyenlistájára. A Miniszterelnökség kérésére vizsgálat is folyt, amely – bár kirívóan súlyos szabálytalanságokat nem állapított meg – javaslatokat tett bizonyos változtatásokra. Haraszti ezek után, de elvileg ettől függetlenül jelentette be idén júniusban, hogy lemond.
Ezután lett a Holokauszt Emlékközpont igazgatója ismét Szita Szabolcs. Kérdésünkre, hogy a vizsgálat nyomán milyen javaslatokat fogalmaztak meg a HDKE esetében, és ezek közül melyeket ültetik át a gyakorlatba, az igazgató azt mondta: úgy tudja, a javaslatok főleg anyagi-gazdálkodási természetűek voltak, de pontosabb információi nincsenek. A vizsgálat anyaga – furcsa módon ugyanis – nem nyilvános
