Változtatna kiállításain a Holokauszt Emlékközpont

Új, a fiatalokat is érdeklő tárlatokkal, programokkal vonzanának több látogatót a most huszonöt éves intézménybe.

Az igazgató beszélt arról is: nem tart tőle, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron felépült, a hírek szerint még üresen álló Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ valaha is versenytársa lesz a Páva utcai intézménynek. Bár ő maga nem látta a projekt vezetésével megbízott Schmidt Mária által készített koncepciót, meggyőződése, hogy az új központ terve egyfajta zsákutca – többek között azért, mert több milliárd forintból mesterséges közeget alkottak.

A holokauszt borzalmait és tanulságait a leghatékonyabban úgy lehetett volna bemutatni, ha a zsidó lakosság deportálásához valóban használt vagonokhoz hasonlókat állítottak volna ki a volt pályaudvaron. Szita Szabolcs mindehhez hozzáfűzte, a tervezett központ környékén több olyan épület van, amelyek a zsidó hagyományokhoz és az 1944-es háborús ellenálláshoz köthetők. A történész szerint a holokauszt feldolgozásánál az áldozatok mellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy bemutassák azoknak a bátor honfitársaiknak a történetét, akik zsidókat mentettek, nemkülönben azt, hogy az együttélésből milyen nemzeti, kulturális, közösségi, művészeti és tudományos eredmények születtek az előző évszázadokban Magyarországon. Enélkül ugyanis a holokauszt okozta veszteségeket sem tudjuk kellőképpen átérezni – hangsúlyozta Szita Szabolcs, aki korábban kezdeményezte, hogy ennek a gondolatnak a jegyében alakítsanak ki állandó kiállítást a volt gyöngyösi zsinagógában.

A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tervezett Együttélés Házával kapcsolatban pedig arról beszélt, tudomása szerint az elnevezésen túl egyelőre nincsenek konkrétumok arról, hogyan is néz majd ki.

Az emlékközpont a közelmúltban botrányok színhelyévé vált. Haraszti György kuratóriumi elnök „egyeduralma” a Holokauszt Emlékközpont élén rövid életű és az intézményhez méltatlan volt. Kiderült többek között, hogy 2014-ben a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) elveszítette közhasznúsági jogállását, a központban két hónapig nem kaptak fizetést, az intézmény 2014 májusa és szeptembere között pedig felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem fizető adózókat tartalmazó szégyenlistájára. A Miniszterelnökség kérésére vizsgálat is folyt, amely – bár kirívóan súlyos szabálytalanságokat nem állapított meg – javaslatokat tett bizonyos változtatásokra. Haraszti ezek után, de elvileg ettől függetlenül jelentette be idén júniusban, hogy lemond.

Ezután lett a Holokauszt Emlékközpont igazgatója ismét Szita Szabolcs. Kérdésünkre, hogy a vizsgálat nyomán milyen javaslatokat fogalmaztak meg a HDKE esetében, és ezek közül melyeket ültetik át a gyakorlatba, az igazgató azt mondta: úgy tudja, a javaslatok főleg anyagi-gazdálkodási természetűek voltak, de pontosabb információi nincsenek. A vizsgálat anyaga – furcsa módon ugyanis – nem nyilvános