A skandináv modellt követné az állam

Nem kirúgni, hanem átterelni akarnak 100-150 ezer embert a versenyszférába – mondta Csepreghy Nándor a Magyar Nemzetnek.

– Mindenkiről szó van, aki az államtól kapja a fizetését, legyen az tanár, egészségügyi dolgozó vagy önkormányzati alkalmazott – tette egyértelművé lapunknak Csepreghy Nándor. Kiemelte, a 10 százalékos arányt nem a ciklus végéig akarják elérni, ez 10-15 éves perspektíva. Arra a felvetésre, hogy ez így is csaknem 600 ezres vágást jelent majd, azt válaszolta: ha addig a foglalkoztatás eléri a 4,5 vagy akár az ötmilliót, akkor az említett 10 százalék már nem is 400 ezer, hanem 450 vagy 500 ezer embert jelent, azaz akkor már könnyebben elérhető lesz a skandináv modell.

Gond lehet azzal is, hogy több szektor esetében munkaerőhiánnyal küzdenek. Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára a Magyar Nemzet érdeklődésére azt mondta, nem tudna elképzelni semmilyen leépítést vagy átterelést, hiszen most is sok olyan feladat van, amelyet az állomány csak túlórával tud teljesíteni. A rendőrségnél 37 ezer hivatásos, több mint kilencezer közalkalmazott és néhány ezer egyéb, a munka törvénykönyve szerint alkalmazott munkavállaló van. Pongó szerint jól jellemzi a helyzetet, hogy sokszor közmunkában kénytelenek ellátni olyan feladatokat, amelyekre a közalkalmazottaknak nincs már kapacitásuk.

– A rendőrség az utóbbi 15-20 évben mindig kimaradt az ilyen átalakításokból – fogalmazott a főtitkár, aki kifogásolta, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak a kormányzati tervekről. A létszámhiány miatt vélhetően hasonló a helyzet az egészségügyben, az oktatásban, de a nagy állami vállalatok közül nyilván a MÁV-nál sem lesz túl sok olyan álláshely, ahonnan az embereket át lehetne terelni. Csepreghy Nándor viszont arról beszélt, hogy sok helyen a digitalizálással vagy épp a széles sávú internet kiépítésével igenis megszűnhetnek adminisztratív álláshelyek, ez akár még kórházakban is elképzelhető, ahol például az utóbbi időben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.

– Azzal nem lennénk beljebb, ha „kitennénk” az utcára ezeket az embereket, hiszen akkor szintén állami pénzből, a szociális ellátáson és juttatásokon keresztül kellene támogatni őket – érvelt az államtitkár az átterelés mellett. Csepreghy Nándor azzal próbált megnyugtatni mindenkit, hogy senkit nem fognak az út szélén hagyni, azaz senki nem kerül ki a rendszerből úgy, hogy ne kerülne át egy másikba.

– Teljesen értelmezhetetlen és a szolgáltatások biztonságát veszélyezteti, ha alig több mint két év alatt 150 ezer ember kikerül az állami szférából – reagált lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője. Kordás László szerint kultúrállamokban nem a sajtón keresztül szoktak ekkora „vágást” megüzenni, hanem leülnek a szociális partnerekkel. Azt is mondta, hogy a közszférában 2008 óta nem volt érdemi béremelés, csak az életpályamodellekkel zajlik némi „maszatolás”. Magyarországon tehát az állam a legrosszabb munkáltató, amely most jelentős elbocsátást üzent meg a munkavállalóknak.