Nagy robaj rázta meg Kolontár környékét 2010. október 4-én, nem sokkal dél után. Akik hallották, nem tudták mire vélni a szokatlan morajt. Néhány perc múlva azonban világossá vált számukra: vörös áradat indult meg a község irányába. Akinek volt akkora szerencséje, hogy észlelte a bajt, a település magasabban fekvő része felé vette az irányt. Nem volt sok idejük, talán ha tíz percük. Ha nem figyeltek föl a szokatlan hanghatásra, még annyi sem.
Azt, hogy igazából mi történt, hogy a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Kolontár melletti X. számú vörösiszap-tározó kazettájának fala átszakadt, csak később, a híradásokból tudták meg. Amit tapasztaltak, az szavakkal nehezen írható le, a kiömlő lúgos zagy ugyanis percek alatt elöntötte a kicsiny település alacsonyabban fekvő részeit. A vörös áradat vitt mindent, ami az útjába került, embert, állatot, fát, autót, hidat, épületeket.
Nem telt bele sok idő, a zagyhullám elérte a pár kilométerre fekvő Devecser városát. Az utcán sokan kiabáltak, „vigyázz, jön az ár!”, ám sokan azt gondolták, a Torna patak öntött ki. Az irányt eltalálták; a vízfolyás völgye hamar megtelt a gyilkos pirosló árral, így a mélyebben elterülő városrészt, a mellette fekvő parkot gyorsan elöntötte a lúgos víz, amelynek utánpótlása csak nem akart szűnni.
Sokan a házaikban rekedtek, becsukták az ablakaikat, ám a víz utat tört magának, beszivárgott az otthonokba. A falak közé szorult emberek előbb az ágyaikra, majd ha tehették, a szekrényekre próbáltak felkapaszkodni. A szerencsésebbek, akik emeletes épületben laktak, a második szintre vagy a tetőtérbe menekültek, mások a tetőre kapaszkodtak fel, ha sikerült. Ott vártak több órát a tűzoltókra.
Akadtak, akik kőkerítésen kerestek menedéket; de lasszóval is mentettek ki bajbajutottat a vörös lúgból. Orsós László közmunkás órákig kapaszkodott a Molnár Lászlóék által utánadobott kötélbe, amíg kimentették. Mivel a kiömlő zagy lúgos kémhatású volt, égette a bőrt, csak azonnali bő vizes lemosása nyújthatott volna reményt a sérülés mértékének csökkentésére. Orsós László képe bejárta a sajtót, amint a tűzoltók fecskendővel mossák le róla a vörösiszapot, testén ennek ellenére maradandó nyomok keletkeztek.