Szereptévesztésben az MNB?

Az MNB alapítványainak költekezését vizsgáló jelentés nyilvánosságát szeretné a felügyelőbizottsági tag.

A sokak által furcsállott, nem a jegybank alaptevékenységéhez tartozó programokra szokatlanul sok pénzt csoportosított át, illetve költött el a központi bank. Az értéktárprogramra 100 millió eurót, azaz 31 milliárd forintot különítettek el 2018 végéig. Ebből már eddig is számos műkincset vásároltak 8,7 milliárd forintért, s ezt az összeget fejelné meg a Golgota 1,6 milliárd forintos ára. Az eddigi vásárlások közül Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szt. Pállal című alkotása viszi a pálmát: a 4,5 milliárd forintért vásárolt festmény egyedül többe került, mint az összes eddigi műkincs. A második legnagyobb tétel szintén Munkácsy alkotása, a Krisztus Pilátus előtt, amelyet 1,6 milliárd forintért szerzett meg a jegybank. De nem sokkal marad el ettől a XVI–XVII. században Erdélyben vert ezüsttallérok gyűjteménye, amelyért 1,1 milliárd forintot fizettek az MNB honlapja szerint.

Nem csak műkincsekre költött szokatlanul sokat a jegybank. 2014-ben 200 milliárd forintból hozott létre hat alapítványt (ezek a Pallas Athéné-alapítványok), amelyeken keresztül nagy léptékű ingatlanvásárlási programot indított. Az alapítványok célja a tudományos, oktatási tevékenység, a közgazdasági, pénzügyi szakemberek bankszakmai képzése, a geopolitikai gazdasági képzés támogatása, a határon túli gazdasági oktatás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások versenyképességének támogatása. Az alapítvány oktatási, illetve üdülési célokra hivatkozva eddig több mint 30 milliárd forintot költött ingatlanvásárlásra. Az ingatlanok közül a legdrágább a budapesti Eiffel Palace volt 17,3 milliárd forintos vételárával. Jóval kevesebbet, de azért jelentős összeget – 3,4 milliárd forintot – fizetett ki a jegybank egy másik palotáért, a budai Várban található Lónyay–Hatvany-palotáért. Nem sokkal marad el ettől az összegtől a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Oktatási Központjának vételéra sem. A Pusztaszeri úton lévő ingatlanért 2,7 milliárd forintot fizettek ki.

Az ellenzéki pártok, illetve szakmabeliek azért támadják a központi bank ezen programjait, mert megítélésük szerint messze túlnyújtózkodik feladatain. S bár a jegybank nyugat-európai jegybankokra mutogatva védi oktatási programjait, ezt az érvet azzal söprik le támadói, hogy azok nem alternatív közgazdászképzésre vállalkoznak, mint az MNB, hanem kizárólag jegybanki továbbképzéseket szerveznek. Az is a vádpontok között szerepel – amit a mostani fb-vizsgálat is feszeget –, hogy nagyságrendekkel többet költenek alapítványokra, mint amennyit a jegybanktörvény megengedne.