Az óriási bérkülönbség nem tüntethető el

A magyar vasasszakszervezet elnöke szerint öt-hétszeres lemaradásban vagyunk a Nyugathoz képest.

– Sok cég az alacsony bérekre, az olcsó munkaerőre rendezkedik be, mondván, azzal jobb a versenyképesség. Ezzel a felfogással mit tudnak kezdeni?
– Lehetőségeinkhez képest fellépünk ellene. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol van szakszervezet, partnerként kezelik a dolgozókat, van bértárgyalás, kollektív szerződés. És ott eredményesebb tud lenni a vállalat, mint azok, amelyeknél a cégvezetés kontroll nélkül diktál. Közös érdek, hogy Magyarországon maradjanak a munkavállalók, és itthon keressék meg, amiből meg tudnak élni. Nyilván mások a megélhetés körülményei Ingolstadtban, mint Győrben. Ott a jóval magasabb fizetés mellé magasabb megélhetési költségek társulnak. Nekünk az a fontos, hogy a magyar munkavállalók a keresetükből mit tudnak vásárolni, a rezsiköltségek kifizetésén túl mennyi marad kultúrára, szórakozásra, illetve tudnak-e félretenni.

– Nyugaton a szakszervezetek sok százezres tüntetéseket vagy országos akciókat képesek szervezni. Itthon ez miért nem megy?
– Sajnos még nem tartunk ott, hogy például a nyugat-magyarországi munkavállaló odafigyeljen a keleti országrészben élő dolgozóra, ahogy ez Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban van. Külön gond, hogy ma Magyarországon egyetlen párt sem képviseli a munkavállalói érdekeket. Ellenzékben, főként a választásokra készülve ugyan kinyilvánítják a szándékot, de hatalomra kerülve nem váltják be az ígéreteket. Sőt, a szakszervezetek megosztására törekednek, a munkavállalókat érintő kérdésekben pedig a szakszervezetek véleményét figyelmen kívül hagyva döntenek.

– Mennyire okoz problémát a versenyszférában, hogy az idei évre – a szokásoktól eltérően – nem fogadtak még el országos bérajánlást?
– Nem örülök neki, de ez nem a szakszervezeteken múlott. Ahogy annak sem örülök, hogy hamarabb fogadták el tavaly a költségvetést – és várhatóan az idén is így lesz –, mint ahogy a bérekről és a szociális juttatásokról tárgyaltunk volna. Ez is mutatja a hatalom és a szakszervezetek viszonyát. Ennek ellenére az ágazatunkra vonatkozóan ajánlást adtunk ki, illetve ahol már lezajlottak az alapszervezeti bértárgyalások, több helyen sikerült 4–8 százalék közötti béremelésben megállapodnunk.