Aki a bíróságok elszámoltatását felveti, az alapvető alkotmányjogi ismereteknek nincs birtokában – így reagált lapunk kérdésére Magyar Gábor ügyvéd, akit a Fidesz alelnökének minap tett nyilatkozatáról kérdeztünk. Németh Szilárd vasárnap arról beszélt, hogy a parlament igazságügyi bizottságában vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszapperben született enyhe ítéletek miatt. A politikus – aki egyben a birkózószövetség elnöke – bizonyos ügyekben kritizálta is a bírókat.
Magyar Gábor szerint a bíróságokat pártatlanság kötelezi, a vádirathoz vannak kötve, tehát hozott anyagból dolgoznak. Szerinte a probléma leginkább az ügyészség munkájában keresendő, a vádhatóság nem megfelelő eljárása ugyanis gyakran az ítéletekből is kiderül. Az ügyvéd rámutatott, hogy például a nagy társadalmi érdeklődés övezte Biszku-ügy elsőfokú ítéletében a bíróság számtalanszor kitért a vádhatóság hanyagságára. – Az említett ügyben például a bíróság azt is rögzíti, hogy az ügyészség alapvető tényeket nem hajlandó elfogadni – mondta a jogász. Hozzátette, szerinte az ügyészség a politika nyomásának próbál mindenképpen megfelelni, ám sokszor erre képtelen, s ez csak a bíróság előtt derül ki.
Magyar Gábor szerint a magyar politikusok gyakran elragadtatják magukat, az ügyészség pedig képtelen megőrizni függetlenségét, s ezzel elveszíti a büntetőügyekben szükséges szűrőszerepét.
Ifj. Balsai István ügyvéd úgy véli, az ügyészségre nehezedő társadalmi nyomásból fakadnak a problémák. Ugyanakkor a jogász is elhamarkodottnak és szerencsétlennek tartja a Fidesz alelnökének nyilatkozatát, főként azért, mert elsőfokú ítéletekről van szó. Szerinte amit Németh Szilárd mondott, az elsősorban tájékozatlanságból fakad. Mint mondta, elsődlegesen a bíróság és a nyilvánosság viszonyán lenne mit javítani, az ítéletek elmagyarázására fektetne nagyobb hangsúlyt.
Tegnap Darák Péter, a Kúria elnöke után Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője is megszólalt az ügyben, aki szintén arról beszélt, hogy a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. – Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség – fűzte hozzá. Az OBH elnöke egyben valamennyi hatalmi ág képviselőitől azt kérte, hogy tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét, és bízzanak a bírói felelősségben. Ugyanakkor úgy látja, hogy a bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni. Mint leszögezte, az alaptörvény kimondja, hogy „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók\". Handó Tünde is utalt arra, hogy az igazság mindig adott, de hogy erről mi derül ki a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozó hatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn és az ítélkezési fórumon.
Hozzátette, a bíró felelőssége tehát szakmai felelősség, ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. – A bíróban nem lehet sem félelem, sem harag – fogalmazott Handó Tünde.
Handó arra a kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: „a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni\". Mint mondta, sokakat elrettenthet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos dolog, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség.
Völgyesi Miklós, az egykori Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája nem vitatja Handó Tünde szavait. Ugyanakkor szerinte a bíróságokon is szükséges volna önvizsgálatot tartani, ugyanis a közelmúltban négy olyan ítélet is született a Kúrián, ami a másodfokú bíróságok döntését ítélte törvénysértőnek. Szerinte egyébként Németh Szilárd vagy bárki megfogalmazhat kritikát egy ítélettel kapcsolatban, a nagyobbik kormánypárt alelnökének joga van a véleményéhez magánemberként és politikusként egyaránt.
Helytelen, ha egy politikus nyomást próbál gyakorolni egy bíróra az ítélet meghozatala előtt, de sem a Kúria, sem az Országos Bírósági Hivatal nem tilthatja meg az embereknek, hogy a megszületett ítéletekről elmondják a véleményüket – közölte Lázár János Hódmezővásárhelyen egy lakossági fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a vörösiszapperben hozott ítélet felháborította az embereket, és emiatt a politikusok sem dughatják homokba a fejüket. – A bíróságoknak tudomásul kell venniük, hogy az ilyen ítéletekkel rombolják a társadalom közintézményekbe, közszolgáltatásokba, igazságszolgáltatásba vetett hitét – fogalmazott Lázár János.
– (...) „ha kell, akkor egy szigorúbb törvénymódosítással, de előzzük meg azt, hogy még egyszer ilyen felháborító eset előfordulhasson.\" (Rogán Antal, a Fidesz korábbi frakcióvezetője a döntésről, amely házi őrizetre enyhítette az Eva Rezesovával szembeni kényszerintézkedést. 2013. 12. 03.)
– „Ez egy gyáva döntés volt. A felelősség alól a tisztelt bírói testület megpróbált kibújni, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt.\" (Kövér László a Kúria egy devizahiteles ügyben hozott határozatáról. 2013. 12. 20.)
– „A Kúria a bankok oldalára állt.\" (Orbán Viktor miniszterelnök a Kúria egy devizahiteles ügyben hozott határozatáról. 2013. 12. 20.)
– (...) „a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956. októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban.\" (Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a Biszku-perben született döntésről, amely új eljárást rendelt el. 2015. 06. 08.)
– „A kommunista bűnök nyilvános tagadásával ért fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát.\" (Novák Előd, a Jobbik alelnöke a Biszku-perben hozott elsőfokú ítéletről. 2015. 12. 17.)
