A nyugdíjas tanárok még maradhatnak két évet

A Klik pedig megszűnik jelenlegi formájában, aminek részleteit heteken belül megvitatják.

Az MTI szerint Palkovics László a köznevelési kerekasztal után elmondta: abban maradtak, hogy adott esetben az intézményvezető döntése alapján legyen mód

„a nyugdíjaskorú tanárok legfeljebb kétéves továbbfoglalkoztatásra”.

Fontosnak tartják, hogy ezen pedagógusok tudása ne vesszen el, és lehetőséget kívánnak adni, hogy szakértőként tovább foglalkoztathatók legyenek.

A Klik működéséről Bíró Gábor a fenntartói munkacsoport képviseletében elmondta: nem kerülhető meg az állami fenntartás a jövőben sem. Azon az állásponton vannak, hogy továbbra is kell egy központi szervezet, amely alá tagozódnának a szervezeti egységek. Elképzeléseik szerint

„a struktúra a megyékhez, a járásokhoz igazodna. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy megyéket és járásokat összevonnának az új rendszerben”.

Azt is javasolják, hogy az iskolaigazgatók nagyobb jogosultságot kapjanak a jelöltek és a pályázók meghallgatása során, és fontosnak tartják, hogy a törvényileg előírt feladatokhoz törvényileg garantált források legyenek hozzárendelve. Felvetette, hogy az iskolaigazgatókat tegyék érdekeltté a bevételekben, arról azonban még vita van, hogy ezen bevételek hány százaléka maradjon helyben – jelezte. Részletes javaslatukat a május 17-i ülésre dolgozzák ki.

Palkovics szólt arról, hogy jövő héttől az iskolaigazgatók rendelkezésére bocsátják azt a kártyát, illetve készpénzt, amely a mindennapi működéshez szükséges beszerzéseket fedezheti. Később az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt azt mondta: az iskolák méretétől függ, melyiket kapják.

Az ülésen tájékoztató hangzott el a szakszervezetekkel folytatott sztrájkbizottsági tárgyalásokról is, amelyek április 4-én folytatódnak – jelezte az államtitkár.

Bella Tibor a foglalkoztatási munkacsoport képviseletében kitért arra, hogy javaslataik között szerepel az iskolában kötelezően eltöltendő 32 óra felülvizsgálata. A megszűnésről javaslatot tettek. A helyettesítések rendszerét is felülvizsgálnak, a belső helyettesítések rendszere „minimálisan működik”, a külső pedig gyakorlatilag nem.

Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár kérdésre elmondta: a tankönyvpiacról most nem tárgyaltak, az egy későbbi kerekasztaltéma lesz. Ugyanakkor Palkovics később azt mondta: a tankkönyvkiadás a Kellohoz kerülne, a tankönyvkutatás pedig az egyetemekhez.

Rétvári Bence kedd reggel az ATV-ben jelentette be, hogy a Klik jelenlegi formájában való megszűnését heteken belül megvitatják. Mint mondta, az új intézményfenntartó rendszer „sokkal közelebb lesz az iskolákhoz, a diákokhoz, a problémákhoz”, és egyszerűbb lesz a közbeszerzési rendszer.

Palkovics az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt azt mondta: kezdettől fogva kommunikálják, hogy a Klik mostani formájában megszűnik, de az állami fenntartás továbbra is feltétel.

A tüntetésekkel kapcsolatban közölte: szerinte megvan a szerepe, de a szakmai egyeztetéseken kell megoldást találni. A márciusra 30-ra tervezett akcióról azt mondta:

„a pedagógusoknak minden joga és lehetősége megvan, hogy sztrájkoljanak,”

ugyanakkor a szakszervezet szerinte nagyon bölcsen foglalt állást. A gyerekeik érdekének sérelmével járó akcióra úgy gondolja, felelőtlenség buzdítani.

A bizottság ülésén Hoffmann Rózsa (KDNP) korábbi köznevelési államtitkár felvetette: nem volna szerencsés, ha a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok elszakadnának a tanítástól, pusztán tanfelügyelői feladatokat látva el. Hangsúlyozta azt is: a fenntartói szervezetet létszámarányosan kellene létrehozni, az egy járás, egy tankerület rendszerét túlzottan mechanikusnak ítélte. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel kapcsolatban közölte: nem hisz abban, hogy a tantervalkotást és a tankönyvírást az egyetemek önmagukban jól el tudnák látni. Az átalakítás sikere szerinte azon múlhat:  az újabb változásokhoz ad-e a tárca több segítséget az iskoláknak . Ez ugyanis korábban sem volt elégséges – jegyezte meg.

Mint állítják, nem várható, hogy néhány hét alatt minden kérdésben megállapodás születik. Egyes problémák alaposabb kutató- és tervezőmunkát igényelnek – fogalmaznak, példaként említve a NAT átalakítását és a tanulók túlterheltségének kérdését.

A Klik működéséről Bíró Gábor a fenntartói munkacsoport képviseletében elmondta: nem kerülhető meg az állami fenntartás a jövőben sem. Azon az állásponton vannak, hogy továbbra is kell egy központi szervezet, amely alá tagozódnának a szervezeti egységek. Elképzeléseik szerint a struktúra a megyékhez, a járásokhoz igazodna. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy megyéket és járásokat összevonnának az új rendszerben.

Rögzítette: minőségorientált, költséghatékony, profi fenntartói működésre van szükség. A hatékonyság növeléséhez ugyanakkor hozzátartozik a gazdasági racionalitás és a pedagógiai hatékonyság is. Azt is javasolják, hogy például az iskolaigazgatók nagyobb jogosultságot kapjanak a jelöltek és a pályázók meghallgatása során, és fontosnak tartják, hogy a törvényileg előírt feladatokhoz törvényileg garantált források legyenek hozzárendelve.