Tavaly tavasszal az interneten futótűzként terjedt az a videó, amelyet Csordás Tibor, a pesthidegkúti mentőállomáson dolgozó sofőr készített egy budapesti vonulásról. A sofőr 7,6 kilométert tett meg kevesebb mint hat perc alatt, ami óránként 80 kilométeres átlagsebességet jelent. A kivételesen jó sofőrt teljesítménye miatt Németországba is hívták dolgozni, ám ő nem élt a lehetőséggel.
Csordás Tibor bár itthon maradt, ma már nem mentősofőrként dolgozik, most egy magáncégnél kevesebb munkaórával a korábbi fizetése többszörösét keresi. Lapunknak arról beszélt, a súlyosabb esetekhez nem elegendő pusztán ápolót küldeni, és jelenleg nagyon kevés mentőtiszt és orvos van a rendszerben. Mint mondta, Budapesten 14 mentőállomás működik, ahol összesen 22-23 olyan esetkocsi van, amelyen orvos vagy mentőtiszt is utazik. – A 23 autóból naponta egyet-kettőt biztosan takarítanak, fertőtlenítenek, ami két-három órán át tart, így ezek addig kiesnek az ellátásból. További két-három kocsit szervizelnek, három autó átszállítást végez egyik intézményből a másikba, két-három mentő pedig olyan feladatot lát el, amelyhez valójában egyáltalán nem lenne szükség esetkocsira. Így átlagosan Budapest ellátására mindössze tíz autó marad, amivel elég nehéz egy ekkora területet ellátni – összegezte a helyzetet a volt mentősofőr. Mint mondta, azokat a mentőgépkocsikat, amelyeken nincs orvos, csak ápoló, a kórházak a betegszállítással terhelik, egy mentőautó naponta hat-nyolc feladatot végez el, ennek a fele általában kórházból kórházba szállítás.
Kérdeztük arról is, mennyire sikerül 15 perc alatt kiérkezni egy-egy esethez, illetve mi az, ami a leginkább hátráltatja a mentőket. – Mi általában 10-15 percen belül kiérkeztünk. Csúszás akkor alakul ki, ha a mentőegység karambolozott, lerobbant vagy belefutott egy balesetbe. Ilyenkor vissza kell adni a feladatot a mentésirányítónak, aki újra kiosztja valaki másnak. Ezzel percek telnek el, és egy vidéki mentőállomás esetében, ahol nagy távolságok vannak, nehezebb tartani a 15 percet – árulta el Csordás Tibor. Ilyen baleset az utóbbi időben többször is előfordult: legutóbb Szegeden ütközött össze két mentőautó, amelyek bár beteget nem szállítottak, de a mentőautók két-két fős személyzetének tagjai közül mindannyian könnyebben megsérültek.
A felesleges riasztásokkal és az emberek betegségtudatával kapcsolatban Csordás Tibor megjegyezte: kevesen tudják, hogy mikor kell mentőt hívni. – Előfordult, hogy valaki azért kért azonnali segítséget, mert három napja fájt a hasa, és úgy gondolta, hogy jár neki ez a fajta ellátás. Csordás Tibor úgy véli, hogy az ilyen esetek miatt később ér ki a kocsi azokhoz is, akiknek azonnali ellátásra volna szükségük.
Tapasztalatai alapján a túlterheltség okai között szerepel, hogy a mentőket gyakran használják kórházból kórházba szállításra is, ez pedig elképesztően leterheli a rendszert. Sok autót az von ki a mentésből, hogy már egy száz méterre található épületbe való szállításhoz is mentőt hívnak. Pesthidegkútról ők például rendszeresen jártak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára, ahol az egyik épületből kellett átvinni a beteget a másik épületbe, mert a CT csak ott érhető el. Emiatt rendszeresen lefoglaltak egy-egy esetkocsit. Csordás Tibor szerint ilyenkor az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nem mondhatja, hogy nincs kapacitás a betegszállításra, mivel a páciensek állapota indokolja, hogy orvos vagy mentőtiszt legyen mellettük. Mégis szerinte az ilyen szállítást magánmentőkocsikkal kellene megoldaniuk a kórházaknak.
Ilyen magánszállítással foglalkozik például a Főnix-Med nevű cég. Náluk az egy kerületen belüli oda-vissza szállítás 6750 forint, ha azonban orvos vagy mentőtiszt is felügyeli a betegszállítást, akkor már jóval drágább. A cég tájékoztatása szerint ilyen esetekben ha Budapestről vidékre utazik a beteg, 50 ezer forintos árral kell kalkulálni, de a fővároson belüli szállítás esetén gyakran előfordul, hogy ennél alacsonyabb az összeg. A kalkulált ár ugyanis függ a távolságtól és a beteg állapotától is. Nem mindegy, hogy altatásban van a páciens, vagy az állapota stabil, s csak monitorozni kell, és az is számít, hogy azonnal szükséges-e a szállítás, vagy csak két-három nap múlva. Ezt az összeget a kórházak érthető okokból nem szívesen fizetik ki, hisz az OMSZ ingyen szállítja a betegeket. A magánmentőkkel, betegszállítókkal kapcsolatban kiderült, a legtöbb cég nem rendelkezik komoly mentőkapacitással. A jobbak közé sorolható az AMS Mentőszolgálat, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott szállítást is végez, és a már említett Főnix-Med is. Az OMSZ válláról bizonyos mértékben leveszi a terhet a Haemobil Kft. is, amelyet a honlapjukon található információk szerint szintén az OEP finanszíroz, és a velük szerződött intézményeknek vállalnak betegszállításokat. Orvos és mentőtiszt azonban nem utazik a beteggel, ezért csak olyan állapotú pácienseket tudnak szállítani, akiknek nincs szükségük szakfelügyeletre.
A betegszállítással kapcsolatban kerestük az OMSZ-t is. Győrfi Pál kommunikációs igazgató a 15 perces kiérkezéssel kapcsolatban arról tájékoztatott: a cél az, hogy a sürgős ellátást igénylő esetekben még gyorsabban, akár percek alatt a helyszínre érkezzen a segítség, ezért 22 településen létesült új mentőállomás, illetve korszerűsítik a járműparkot és a mentésirányítást is.
A felesleges kivonulásokról Győrfi Pál úgy nyilatkozott: a kiérkező mentők is gyakran találkoznak vaklármával, amikor nem találnak beteget a helyszínen. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett és hazament. – Ezt természetesen nem szankcionáljuk, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált – mondta a mentők szóvivője. – Ha országos adatokat nézünk, akkor évente néhány száz esetben a hívó kifejezetten rossz szándékkal telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébreszteni. A mentőszolgálat havonta húsz-harminc ilyen „vaklárma” esetben kezdeményez rendőrségi eljárást. Ilyenkor akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, hiszen a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá – fejtette ki Győrfi Pál.
Az ilyen mentőhívásokkal kapcsolatban szerinte fontos körülmény, hogy a „mentőfeladat” fogalmát ugyan jogszabály definiálja, a gyakorlatban azonban a döntést a kapott információk alapján a mentésirányítónak kell meghoznia. – A lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztése fontos célkitűzésünk, de az úgynevezett egykapus belépés rendszere is előrelépést jelent. Ennek lényege, hogy nem a betegnek kell megítélnie állapota súlyosságát, hanem egy telefonon elérhető szakember a kapott információk alapján dönt, és a beteghez háziorvost, ügyeletet vagy mentőt küld – mondta Győrfi Pál.
Arra a kérdésre, hogy Budapesten a mentő egyeztet-e a BKV-val egy-egy útvonal kapcsán, megtudtuk, nincs „éles” irányítási kapcsolat a tömegközlekedési eszközök és a mentőautók között, a leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonal megválasztásáról a mentő gépkocsivezetője dönt.
A magán-betegszállítással kapcsolatban előfordul, hogy az OMSZ betegszállítás-irányítója a területileg illetékes és ellátási kötelezettséggel bíró, az OEP-pel szerződésben álló betegszállító szolgáltatónak adja ki a feladatot – ez a szolgáltatás nem jár pluszköltséggel az intézmények számára.3
Arról, hogy sokan szükségtelenül veszik igénybe a sürgősségi járóbeteg-ellátásnál a betegszállítást, korábban a kabinet is állást foglalt. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára Lukács László jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában fejtette ki: növelni kell a hatékonyságot, éppen ezért az egészségügyért felelős államtitkárság 2015-ben több alkalommal is egyeztetett az OMSZ és az OEP képviselőivel. Akkor szervezési, finanszírozási és jogszabályi módosítások lehetősége is szóba került. A további egyeztetéseket Rétvári szerint 2016-ban is folytatják, de részleteket még nem tudni. Kiderült azonban: „betegszállításra és orvosi rendelvényű halottszállításra” a 2010-es kormányváltás óta 417 millió forinttal költ többet az állam. A 2016-os költségvetés előirányzata alapján erre a célra 6,197 milliárdot szán a kormány.
