Kevés mentőben dolgozik orvos is

A kórházból kórházba szállítás foglalja le az esetkocsikat. Túl drágák a magánmentők.

A felesleges riasztásokkal és az emberek betegségtudatával kapcsolatban Csordás Tibor megjegyezte: kevesen tudják, hogy mikor kell mentőt hívni. – Előfordult, hogy valaki azért kért azonnali segítséget, mert három napja fájt a hasa, és úgy gondolta, hogy jár neki ez a fajta ellátás. Csordás Tibor úgy véli, hogy az ilyen esetek miatt később ér ki a kocsi azokhoz is, akiknek azonnali ellátásra volna szükségük.

Tapasztalatai alapján a túlterheltség okai között szerepel, hogy a mentőket gyakran használják kórházból kórházba szállításra is, ez pedig elképesztően leterheli a rendszert. Sok autót az von ki a mentésből, hogy már egy száz méterre található épületbe való szállításhoz is mentőt hívnak. Pesthidegkútról ők például rendszeresen jártak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára, ahol az egyik épületből kellett átvinni a beteget a másik épületbe, mert a CT csak ott érhető el. Emiatt rendszeresen lefoglaltak egy-egy esetkocsit. Csordás Tibor szerint ilyenkor az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nem mondhatja, hogy nincs kapacitás a betegszállításra, mivel a páciensek állapota indokolja, hogy orvos vagy mentőtiszt legyen mellettük. Mégis szerinte az ilyen szállítást magánmentőkocsikkal kellene megoldaniuk a kórházaknak.

Ilyen magánszállítással foglalkozik például a Főnix-Med nevű cég. Náluk az egy kerületen belüli oda-vissza szállítás 6750 forint, ha azonban orvos vagy mentőtiszt is felügyeli a betegszállítást, akkor már jóval drágább. A cég tájékoztatása szerint ilyen esetekben ha Budapestről vidékre utazik a beteg, 50 ezer forintos árral kell kalkulálni, de a fővároson belüli szállítás esetén gyakran előfordul, hogy ennél alacsonyabb az összeg. A kalkulált ár ugyanis függ a távolságtól és a beteg állapotától is. Nem mindegy, hogy altatásban van a páciens, vagy az állapota stabil, s csak monitorozni kell, és az is számít, hogy azonnal szükséges-e a szállítás, vagy csak két-három nap múlva. Ezt az összeget a kórházak érthető okokból nem szívesen fizetik ki, hisz az OMSZ ingyen szállítja a betegeket. A magánmentőkkel, betegszállítókkal kapcsolatban kiderült, a legtöbb cég nem rendelkezik komoly mentőkapacitással. A jobbak közé sorolható az AMS Mentőszolgálat, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott szállítást is végez, és a már említett Főnix-Med is. Az OMSZ válláról bizonyos mértékben leveszi a terhet a Haemobil Kft. is, amelyet a honlapjukon található információk szerint szintén az OEP finanszíroz, és a velük szerződött intézményeknek vállalnak betegszállításokat. Orvos és mentőtiszt azonban nem utazik a beteggel, ezért csak olyan állapotú pácienseket tudnak szállítani, akiknek nincs szükségük szakfelügyeletre.

A betegszállítással kapcsolatban kerestük az OMSZ-t is. Győrfi Pál kommunikációs igazgató a 15 perces kiérkezéssel kapcsolatban arról tájékoztatott: a cél az, hogy a sürgős ellátást igénylő esetekben még gyorsabban, akár percek alatt a helyszínre érkezzen a segítség, ezért 22 településen létesült új mentőállomás, illetve korszerűsítik a járműparkot és a mentésirányítást is.

A felesleges kivonulásokról Győrfi Pál úgy nyilatkozott: a kiérkező mentők is gyakran találkoznak vaklármával, amikor nem találnak beteget a helyszínen. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett és hazament. – Ezt természetesen nem szankcionáljuk, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált – mondta a mentők szóvivője. – Ha országos adatokat nézünk, akkor évente néhány száz esetben a hívó kifejezetten rossz szándékkal telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébreszteni. A mentőszolgálat havonta húsz-harminc ilyen „vaklárma” esetben kezdeményez rendőrségi eljárást. Ilyenkor akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, hiszen a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá – fejtette ki Győrfi Pál.

Az ilyen mentőhívásokkal kapcsolatban szerinte fontos körülmény, hogy a „mentőfeladat” fogalmát ugyan jogszabály definiálja, a gyakorlatban azonban a döntést a kapott információk alapján a mentésirányítónak kell meghoznia. – A lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztése fontos célkitűzésünk, de az úgynevezett egykapus belépés rendszere is előrelépést jelent. Ennek lényege, hogy nem a betegnek kell megítélnie állapota súlyosságát, hanem egy telefonon elérhető szakember a kapott információk alapján dönt, és a beteghez háziorvost, ügyeletet vagy mentőt küld – mondta Győrfi Pál.

Arra a kérdésre, hogy Budapesten a mentő egyeztet-e a BKV-val egy-egy útvonal kapcsán, megtudtuk, nincs „éles” irányítási kapcsolat a tömegközlekedési eszközök és a mentőautók között, a leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonal megválasztásáról a mentő gépkocsivezetője dönt.

A magán-betegszállítással kapcsolatban előfordul, hogy az OMSZ betegszállítás-irányítója a területileg illetékes és ellátási kötelezettséggel bíró, az OEP-pel szerződésben álló betegszállító szolgáltatónak adja ki a feladatot – ez a szolgáltatás nem jár pluszköltséggel az intézmények számára.3

Arról, hogy sokan szükségtelenül veszik igénybe a sürgősségi járóbeteg-ellátásnál a betegszállítást, korábban a kabinet is állást foglalt. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára Lukács László jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában fejtette ki: növelni kell a hatékonyságot, éppen ezért az egészségügyért felelős államtitkárság 2015-ben több alkalommal is egyeztetett az OMSZ és az OEP képviselőivel. Akkor szervezési, finanszírozási és jogszabályi módosítások lehetősége is szóba került. A további egyeztetéseket Rétvári szerint 2016-ban is folytatják, de részleteket még nem tudni. Kiderült azonban: „betegszállításra és orvosi rendelvényű halottszállításra” a 2010-es kormányváltás óta 417 millió forinttal költ többet az állam. A 2016-os költségvetés előirányzata alapján erre a célra 6,197 milliárdot szán a kormány.