A Magyarországról szóló, tagállami megrendelésre készült országjelentés oktatás- és szakképzés-politikai fejezetét mutatta be az Európai Bizottság magyarországi képviselete tegnap. A jelentésben az áll, hogy a magyar oktatás több területen is átlag alatti szinten teljesít. Nemcsak az alapkészségek romlása a probléma, hanem az is, hogy a magyar oktatási rendszer képtelen a hátránykompenzációra. Míg a jó társadalmi-gazdasági hátterű réteg felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.
A szegregáció tekintetében sem állunk jól, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének. Magyarországon a végzettség nélküli, korai iskolaelhagyás is egyre nagyobb gondot okoz.
Nemcsak az EU-s átlag tekintetében, de a régióban is lemaradtunk. Erről részben a korai differenciálódás tehet, hiszen az „akadémiai és a szakképzési utak” korán szétválnak, és a tanulók azelőtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket. A 30–34 éves korosztályban a diplomások arányát ugyan sikerült növelni 34 százalékra, de ez még mindig elmarad az unió 38 százalékos átlagától. Bár 2016-ra valószínűleg tetőzik az arány 35,7 százalékon, de az elkövetkező években folyamatosan csökkenő tendenciára lehet számítani. Ennek oka a romló demográfiai helyzet mellett a közelmúlt intézkedéseiben keresendő, így a felvételi ponthatárok növelésében vagy az ösztöndíjhelyek korlátozásában.
A kormány által életre hívott köznevelési kerekasztal is ülésezett tegnap. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az állami intézményfenntartásra szükség van. Ugyanakkor szeretnék elérni a gazdasági és szakmai intézményi autonómia visszaállítását, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) egyfajta ellenőrző szerepe lehetne. Pölöskei Gáborné, a Klik új vezetője elmondta: nagyon gyorsan szeretnék a tartozásokat rendezni, ezért első ütemben 8,6 milliárdot utaltak át a tankerületeknek és 90 ezer számlát fizettek ki. Arról is beszélt: következő lépésként az iskolák pár héten belül kapnak valamekkora keretösszeget, amely a mindennapi működéshez ad számukra mozgásteret.
Palkovics László oktatási államtitkárt kérdezték arról a budapesti tanárnőről, aki március 15-től sztrájkba lép a közoktatás jelenlegi helyzete miatt, és ezért nem lesz hajlandó diákjai jegyét beírni. Válasza szerint a tiltakozásnak vannak különböző formái, a pedagógusoknak az a feladatuk, hogy a gyerekeket tanítsák és elvégezzék az értékelésüket. Aki az utóbbit nem teszi, az a feladata egy részét nem látja el. Hozzátette: az ügyben az iskola igazgatójának kell eljárnia.
