Romák egészségi állapotát is vizsgálják

Nem mennek időben orvoshoz, és az átlagnál sokkal rosszabb az egészségi állapotuk a mélyszegénységben élőknek egy kutatás szerint.

A hátrányos helyzetű térségekben élők állapotát még 2013-ban kezdték vizsgálni, jelenleg 16 észak- és kelet-magyarországi település 24 praxisa vesz részt a programban. A szűréseken ez idáig a települések lakosságának több mint kétharmada, közel 25 ezer ember vett részt, köztük mintegy tízezer roma. Az alapellátás-fejlesztési modellprogram célja, hogy emelkedjen az érintett lakosság egészségben eltöltött éveinek száma, ezáltal javuljon életük minősége, továbbá az emberek ellátáshoz való hozzáférése, illetve hamarabb derüljenek ki az életmódbeli rizikóállapotok, betegségek.

Papp Magor, a program szakmai vezetője lapunknak elmondta, olyan módszertan kifejlesztésén dolgoznak, ami a rosszabb állapotban élő, roma lakosság egészségi állapotának javítását is szolgálja, és amiben kiemelten hangsúlyos a megelőzés. A vezető szerint az általuk készített reprezentatív felmérésből jól látszik: a telepi körülmények között élő lakosság körében közel kétszeres a diabétesz és a korai halálozás előfordulási aránya. – A mélyszegénységben élő, többségében roma lakosságnak rosszabbak a lakhatási körülményei, így a környezeti rizikófaktorok is közrejátszanak a betegségek kialakulásában. A program biztosította vizsgálatoknak köszönhetően már a szövődmények kialakulása előtti, tünetmentes állapotban lehetőség van beavatkozni – fejtette ki Papp Magor.

Kitért arra is, a modellprogram kidolgozása és tesztelése a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, helyi egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal együttműködésben zajlik. A tapasztalatok – a vezető szerint – azt mutatják, hogy a prevenciós programok egyre népszerűbbek, mind többen igyekeznek maguk is tenni egészségük megőrzéséért. Az elmúlt másfél évben mintegy 60 ezer ember vett részt életmód-tanácsadáson, illetve gyógytornán, és a dietetikusi, pszichológusi segítséget is egyre többen fogadják el.

A lakosság bevonását – a hátrányos helyzetű közösségből kiválasztott – segédegészségőrök támogatják, a program során a munka mellett lehetőséget biztosítanak a továbbtanuláshoz is. – Eddig húszan ápolási asszisztensi, ketten szociális gondozói OKJ-s végzettséget szereztek, így szakszerűbben tudják támogatni az érintettek ellátását – tudtuk meg Papp Magortól. A szakmai vezető tájékoztatását mintegy kiegészítette az az írásbeli válasz, amit nemrégiben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára adott Lukács László jobbikos országgyűlési képviselőnek. Az államtitkár közlése szerint Berettyóújfalu, Jászapáti, Borsodnádasd, Heves központtal eddig tízezer roma lakos egészségi állapotát mérték fel. Az államtitkár tájékoztatott arról is, a program június 30-ig tart. Arról egyelőre nem tudni, hogy kiterjesztik-e az ország több régiójára.

A költségeket 85 százalékban a Svájci Hozzájárulási Alapból, 15 százalékban állami pénzből finanszírozzák. Az egészségnevelést már a legkisebbek bevonásával kezdik, az óvodások számára kiírt rajzpályázatok rendkívül sikeresek. A gyermekek az egészséges életmód bemutatásához készítettek pályaműveket, amelyeket illusztrációnak is felhasználnak majd egy egészségnevelő mesés-verses könyvhöz.

A fiatalok szemléletének alakítása azért is kiemelt jelentőségű, mert ahogy arról lapunknak korábban Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának egyetemi tanára beszélt, a romák előnytelen egészség-magatartása már a gyermekkorban elkezdődik. A 11 éves gyermekek több mint tíz százaléka próbálja ki a cigarettát, s ezt követően rendszeres dohányzóvá válik. Arra is kitért, a romák között sokkal gyakoribb az úgynevezett metabolikus szindróma, amelyről akkor beszélhetünk, ha az elhízás négy kockázati tényező közül legalább kettővel párosul. Ezek az emelkedett vérnyomás, a cukorbetegség-hajlam vagy maga a diabétesz, a trigliceridszint emelkedése, illetve a HDL úgynevezett védőkoleszterin szintjének csökkenése, tehát a zsírháztartási zavar. Előbbi kettő a romák körében sokkal valószínűbb, akárcsak ennek a bizonyos védőkoleszterin-szintnek a csökkenése.

Ugyancsak a szegény sorsú családoknak jelent támogatást a Gyermekétkeztetési Alapítvány által néhány magyarországi településen már működtetett Szegények patikája elnevezésű program. Ahogy arról lapunk korábban hírt adott, a tavaly májusban indított kezdeményezés során egy éven keresztül tíz településen térítésmentesen kaphatnak gyógyszert azok a legszegényebb gyermekek, akiknek szülei korábban pénzhiány miatt nem jutottak orvossághoz. Király Gábor, az alapítvány elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, sajnos ma Magyarországon még előfordul, hogy egy gyermek azért hal meg, mert a szülőknek nincs pénze gyógyszerre, vagy el sem viszik orvoshoz. A program úgy működik, hogy a gyermekorvosok a rászoruló szülőknek kuponokat adnak, amelyeket gyógyszerre lehet váltani.

Magyarországon a legmodernebb terápia mellett is a betegek akár 20 százaléka is belehalhat az agyérgörcsbe, illetve az agyvérzésbe. Így a stroke hazánkban népbetegségnek tekinthető. Erről Folyovich András neurológus főorvos beszélt az állami televízióban. A hirtelen jelentkező agyi érkatasztrófa nagyon gyakori betegség, évente 45-50 ezer kórházi felvétel történik Magyarországon emiatt – mondta a főorvos. A betegek mintegy 25 százaléka gyógyul maradványtünet nélkül, de mintegy 50 százalékuk valamilyen segítségre szorul a későbbiekben. A szélütés legnagyobb rizikófaktora a magas vérnyomás, de a cukorbetegség, a magas koleszterinszint vagy a szívritmuszavar is növeli a kockázatot – tette hozzá Folyovich András.

(MTI)