A köztársasági elnök azt állapította meg, hogy az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
Az AB március végén mondta ki, hogy a jogszabály adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatása alkotmányellenes. A testület megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Az AB kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága céljából a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.
Szabálytalan volt a jegybanki alapítványok létrehozása, és működésük során is találni komoly hibákat – mondták a Magyar Nemzetnek szakértők. Az igazgatóság maga dönt a pénzek fölhasználásáról, s egyetlen külső szervezet sem ellenőrzi, törvényesen költ-e százmilliárdokat alapítványaira a jegybank. Mellár Tamás szerint szabálytalan az alapítványok állampapír-vásárlása is, az uniós szabályok megsértésén túl azért is, mert trükközni lehet vele. Az MNB egyébként több száz milliárd forintot adott az alapítványainak, amelyből törvény szerint a költségvetés adósságkezelési fejezetébe kellett volna kerülnie.
Többnyire lehorgasztott fejjel, szűkszavúan értékelik a kormánypártoknál, hogy száz- és százmilliók mentek kétes célokra az MNB alapítványi pénzeiből: a VS.hu-t és az Origót is kiadó cégnek afrikai „tanulmányutakra” is bőven jutott a forrásokból, erről videós újságírók a Parlament folyosóin kormánypárti képviselőknél érdeklődtek – kitiltás lett a jutalmuk.
