Annak idején az én apukám sokat segített nekünk papírszállításban az éves papírgyűjtések alkalmával. Én is sok papírt szállítok az iskolába, mert havonta kell félfamentes papír az órai anyagok fénymásolásához – ironizált beszédében egy szülő a februári tanártüntetésen. A felvetett probléma – hogy a túlbürokratizált beszerzési folyamatok és a pénzhiány miatt rendszeresen hiányzik az iskolákból a kréta vagy a papír – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megalakulása óta heves indulatokat vált ki. A kormány által megalakított köznevelési kerekasztal ezt az intézményfenntartó átszervezéséig azzal kívánja orvosolni, hogy az intézményeknek havi keretet biztosít ötvenezer forint értékben. A hónapok óta ígért pénz végül e hónaptól igényelhető.
Vegyes a fogadtatása – mondta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. „Voltak olyan igazgatók, akik jelezték, a tankerületben azt javasolták nekik, fel se vegyék a pénzt, mert nagyon kötött a felhasználása” – tette hozzá. Az ő iskolájukban ugyanakkor már vásároltak belőle. Eddig a pénz felét költötték el gyorsbeszerzésekre, például elemekre vagy bélyegzőkre. Ugyanakkor hosszabb távon az lehetne a megoldás, hogy a szakmai-dologi kiadások felett nagyobb önállóságot kapjanak az intézmények, hasonlóan a 2013 előtti rendszerhez, mikor még volt az iskoláknak költségvetése.
„Nagy hiba, hogy ez az S. O. S. segély nem veszi figyelembe, száz fős-e az iskola vagy ezer, sem pedig azt, hogy az intézménynek eleve milyen ellátottsága volt” – erről Hajnal Gabriella, a fővárosi XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, egyben az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek. „Ahhoz képest, hogy hónapokon át egy fillér sem jött a Kliktől, az ötvenezer forint több mint a semmi, de nem elég arra, hogy ha szükség van a nyelvórákon CD-lejátszós magnóra vagy tanári kézikönyvekre, akkor meg tudják venni. Arról már nem is beszélve, hogy például az iskolába 2009 óta új számítógép sem érkezett. A kerettől függetlenül azért a tankerületek eddig is igyekeztek megadni mindent az intézményeknek. A jövőre nézve viszont arra lenne szükség, hogy önálló költségvetése legyen az iskoláknak, ezen belül pedig az intézményvezetőnek szabadsága legyen. Ezért is küzd az Oktatási Vezetők Szakszervezete a kormánnyal tárgyalásban álló pedagógusok sztrájkbizottságának tagjaként” – mondta az igazgató.
„Egyelőre azon gondolkodunk, mire merjük elkölteni az ötvenezer forintot” – fogalmazott Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója. Az összeg ugyanis szerinte annyira kevés, hogy nehéz meghatározni, melyik kiadás a legégetőbb. Az igazgató hangsúlyozta, költeni lenne mire: az iskola három éve nem tud színesben nyomtatni, a fénymásoló csíkoz, rossz állapotban vannak a számítógépek és a projektorok is. Az ötvenezer forint tehát messze nem helyettesíti a gazdálkodási jogkört. Az iskolaigazgató szerint is a megoldást az jelentené, ha lenne intézményre szabott költségvetés. „Itt az iskolában mi tudjuk eldönteni, mire van szükségünk” – nyomatékosította Pukli István.
Nagyon pozitív változásként értékelte a havi keretet Bárányos József, a bicskei Csokonai Általános Iskola igazgatója. Szerinte is az a pénzösszeg jelentősége, hogy segít a váratlan kiadások rendezésében, például ha kiszakad egy konnektor a falból vagy elromlik egy számítógép billentyűzete. A kérdésre, hogy ez elegendőnek bizonyul-e, azt felelte: igen, ha a szállítók továbbra is befogadják a nagyobb beszerzésekről – mint például papírról, írószerekről vagy egészségügyi termékekről – szóló számlákat. Erre a gyakorlatban azóta van lehetőség megint, amióta a Klik elkezdte kifizetni az adósságait. Összességében tehát az ötvenezer forint nem az optimális, hanem a biztonságos működést jelenti addig, amíg a Kliket át nem alakítják. Bárányos a köznevelési kerekasztal fenntartói csoportjának tagjaként azt is elmondta: szeretnék elérni, hogy legyen az iskoláknak évi költségvetése, ezen belül az intézményvezető pedig kapjon szabad kezet.
Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója szerint is az oldaná meg a problémákat, ha az iskoláknak lenne önálló költségvetése. Ugyanis az ötvenezer forintba olyan tételek is becsúsznak – például kartonpapír, ragasztó vagy elem –, amelyeket tervezéssel el lehetne kerülni. A keret egyébként a budaörsi iskolában nem újdonság, a tankerület már a Klik megalakulása óta biztosította. Persze csak akkor, amikor az eladósodott intézményfenntartónak volt forrása arra, hogy kifizesse. A mostani szabályozás annyiban jelentett könnyítést az iskolának, hogy már nem kell előre leadniuk, mire fogják költeni a pénzt, elég utólag elszámolni. „Ezzel a nevetséges összeggel nem adták vissza az intézményvezetők autonómiáját, de a semmihez képest bevált” – összegezett Turcsik Viktor.
A Magyar Nemzet szerette volna megtudni a Kliktől, mi alapján határozták meg az ötvenezer forintos keret nagyságát, ebbe miért nem kalkulálták bele, hogy az intézmények mérete és ellátottsága eltérő lehet, és pontosan meddig fogják biztosítani a pénzt az iskolák számára. Az intézményfenntartó ezen kérdéseinkre nem válaszolt, mindössze azt erősítették meg: az iskolák április óta igényelhetik a működést kiegészítő ellátmányt. Ezt az illetékes tankerület biztosítja készpénzfelvétel, kártya vagy postai kézbesítés útján.
