Milliárdok kereskedőház-bővítésre

Félszáz partnerirodát nyit világszerte a magyar állam az exportképes hazai vállalkozások támogatására.

Omán, Irak, Irán és Vietnam. Ezekben az országokban hamarosan egyaránt megtalálhatók lesznek azok a magyar kereskedelmi partnerirodák, amelyekre több milliárd forintot áldoz a magyar állam. A tegnap megjelent közbeszerzési értesítő szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. – amelynek tulajdonosi jogait a Külügyminisztérium gyakorolja – két pályázatot írt ki, ám az óriási költekezés körül több a kérdőjel, mint a konkrétum.

A nagyobbik pályázat keretében – erre alig kevesebb mint nettó 6 milliárd forintot költenének – 47 partnerirodát, 1 regionális irodát és 4 úgynevezett kompetencia-központból álló kereskedőházi partneriroda-hálózat kialakítását tervezi a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A kiírás szerint azzal a céllal hoznák létre az irodákat, hogy azok „országspecifikus kereskedelemfejlesztési szolgáltatás keretében” segítsék azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek exportképes termékkel, technológiával vagy szolgáltatással rendelkeznek. Oroszországban például mintegy 260 millió forintért terveznek irodát nyitni, a mongóliai kirendeltségre csaknem 100 millió, a vietnamira pedig közel 130 millió forint áll rendelkezésre.

A kisebbik pályázat keretében – amire több mint nettó 3,3 milliárd forintot költhetnének – kereskedelemfejlesztési és úgynevezett promóciós központot hozna létre Törökországban a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó társaság. Azt írták: „a sikeres közép-ázsiai jelenlét elérése érdekében kiemelt jelentőségű a magyar külgazdasági eszközrendszer hatékonyságának maximalizálása Törökországban, amely a régió motorjaként kapu lehet a térség más országainak piacaira is”.

Éppen ezért öt török városban hoznak létre kirendeltségeket, köztük Isztambulban és Ankarában is.

Bár az állami kereskedőházak weboldalán az a jelmondat áll: „4 kontinens, közel 40 ország, 3 milliárdos piac”, mégsem világos, hogy a társaság pontosan hol van jelen, hol vannak irodái, illetve azok saját tulajdonú ingatlanok-e, vagy bérlik azokat. Többek közt ezekkel a kérdéseinkkel kerestük meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. A tárca lapzártánkkor küldött válaszában legtöbb kérdésünkre nem adott érdemi választ, ugyanakkor közölték, hogy az irodahálózat létrehozása nem jelent kifejezetten irodavásárlási kötelezettséget, az ajánlattevőknek „országspecifikus akciótervet kell létrehozniuk”.

De megkerestük a törökországi pályázat kapcsolattartóját is, aki kevéssé volt tájékozott az irodák ügyében. Mások mellett azt kérdeztük tőle, hogy a törökországi partnerhálózat működtetéséhez rendelkezésre állnak-e a szükséges ingatlanok, vagy azok létrehozását a pályázónak kell vállalnia. Mint mondta, noha a felhívásban valóban megjelent feladatként az irodák kialakítása és üzemeltetése, azokat „nem a nulláról kell felépíteni”, az viszont már nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent.

A Magyar Kereskedőházak Zrt. legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor tavaly kiderült, hogy az állami társaság kapcsolódik a Quaestor-ügyhöz, ugyanis a cég 3,8 milliárd forint közpénzt tartott a 77 milliárdos kárt okozó brókercégnél. A pénzt bedőlése napján utalta vissza a Quaestor az állami kereskedőháznak. De más szálon is kötődik a Quaestor a kereskedőházakhoz, a moszkvai és az isztambuli kirendeltséget ugyanis a brókercég üzemeltette. Előbbit Tarsoly Csaba Quaestor-vezér avatta fel Szijjártó Péter külügyminiszterrel 2013-ban. A brókercégnek amúgy más emlékezetes érdekeltsége is volt Moszkvában. A botrányos ottani vízumközpontot is a társaság üzemeltette, amelyben Kiss Szilárd, a tavaly januárban egy időre letartóztatott, a keleti nyitásért felelős kormánybiztos is központi szerepet kapott.