Nem látom reálisnak, hogy 2016 szeptemberétől csökkenteni lehetne a diákok terheit – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki tagja a kormánnyal tárgyaló Köznevelési Kerekasztalnak. Horváth Pétert annak kapcsán kerestük meg, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: új Nemzeti alaptantervre (NAT), a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal munkája alapján. Az NPK elnöke szerint a kerekasztal ülésein valóban volt szó a kérdéskörről, például felmerült olyan koncepció, hogy a felsőbb évfolyamokon csökkenteni lehetne a testnevelésórák számát, de konszenzus a kérdésben még nem született. Horváth az óraszámcsökkentést nehezen tartja kivitelezhetőnek, hiszen ehhez módosítani kellene a Nemzeti alaptantervet. Ez akár oda is vezethetne, hogy a kevesebb óra miatt kevesebb tanárra lenne szükség. A tanulói terhek kétfélék lehetnek: egyrészt a magas óraszám, másrészt a tananyag mennyisége, amit ugyancsak át kell gondolni. A NAT átalakítására egyébként 2017. december 31-ig kapott határidőt a kerekasztal. A pedagógusok továbbképzésével kapcsolatban arról volt szó a tárgyaláson, hogy csak akkor lehet eredményes, ha megfelelően finanszírozza a fenntartó. „A minőséget az garantálná, ha akkreditálnák a továbbképzéseket, és a felsőoktatási intézmények hatáskörébe kerülnének” – mondta Horváth.
Lázár János a Magyar Nemzet kérdésére, miszerint az, hogy a 2017-es költségvetésben szerepelnek a korábban megszüntetésre ítélt oktatási háttérintézmények, azt jelenti-e, hogy mégis megmaradhatnak, azt felelte, semmiképpen nem vonná le ezt a következtetést. Az előbbiek többek közt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) érintik, amely a büdzsé szerint jövőre is számíthat 1,2 milliárd forintra. Lapunk a 2017-es költségvetésben ugyancsak szereplő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) sorsával kapcsolatban is kérdezte a minisztert, amire a politikus úgy válaszolt: nem tud olyan tervről, ami a Kliket mint országos központot megszüntetné.
A költségvetés tervezete szerint ugyanakkor jövőre kevesebb pénzt szánnak a Klikre. Míg idén a kormány 549,5 milliárd forintot fordított az állami intézményfenntartóra – amit februárban meg kellett toldani egy 38 milliárdos gyorssegéllyel a hatalmas adósságállomány miatt –, jövőre már csak 538,6 milliárd forintot adna. Az Emberi Erőforrások Minisztériumára (Emmi) összesen 2204 milliárd forintot költene a kormány. Ez közel duplája az idei büdzsének, hiszen 2016-ra 1397 milliárd forintot terveztek. A jelentősen megemelt költségvetés hátterében nem csak az áll, hogy a növekvő társadalmi elégedetlenség hatására a tárcának elkerülhetetlenül többet kell költeni az oktatásra (270 milliárd forintos többlet) és az egészségügyre (167 milliárd forintos). A különböző kulturális beruházások is súlyos milliárdokat fognak felemészteni. Például a Liget Budapest projektre több mint 44 milliárdot, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára több mint 10 milliárdot szánnak. További érdekesség, hogy a tervek szerint az Emminek nem jut egyetlen fillér sem az uniós fejlesztési költségvetésből. Hogy ennek mi az oka, arról Lázár János jövő heti kormányinfóra ígért tájékoztatást a Magyar Nemzetnek.
