A nyílt levél megfogalmazóinak javaslatai között szerepel, hogy a természettudományos tárgyak oktatási mennyisége között az iskolák autonóm módon választhassanak. Így például egy táncművésznek készülő diák a biológiához, a zenésznek tanuló a fizikához és a földrajzhoz férhetne hozzá jobban, míg az iparművész párosítása a kémia-fizika lehetne. A szabadon választható órakeret terhére kiegészítő modulokat állítanának össze: leendő zenészek széles csoportjának a művészettörténet, pénzügyi, vállalkozási ismeretek, filozófia tudáscsomagból bármelyikre szüksége lehet emelt óraszámban.
A Bartók-konzi „népe” végül rámutat: „A művészet minden korban a társadalom történéseire reflektál. A jelenlegi tantárgystruktúrában leginkább a társadalomföldrajz és a társadalomismeret tantárgyak mutatnak rá a gazdasági, pénzügyi és társadalmi összefüggésekre. A tantárgyaknak nemcsak akadémikus, hanem tapasztalati tanulásra is kell irányulniuk. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrált jelenismereti témakörök nem elégségesek a globalizált világban való tájékozódásra, az általános iskolában elsajátított alapszintűnél magasabb szintű földrajzi ismeretek nélkül a történelmi problémák nem megérthetők és nem reflektálhatók.”
Először a Népszabadság írt róla, hogy bizonyos iskolatípusoknál eltörölhetik a földrajztanítást, később kiderült, az egész természettudományos közoktatás érintett a nyirbálásban. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek bevezetését a Pedagógusok Szakszervezete is elhamarkodottnak, átgondolatlannak tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a szakgimnáziumoktól természettudományos tárgyakat vegyenek el.
