Összefogás indult a természettudományos tárgyakért

Beszélnének Palkoviccsal a tudományos társaságok. A petíciót rengetegen aláírták.

„Szűk látókörű az az ember, aki úgy gondolja, hogy a tanulmányok során ki lehet hagyni bizonyos tantárgyakat, és akkor is jól képzettek lesznek a tanulók. A gyakorlatban ki fog derülni, hogy ez másodrendű érettségit eredményez” – érvelt Gábris Gyula.

A diákok mellett az oktatók jövője is kétségessé válhat. Az elnök, aki maga is az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének professor emeritusa, úgy fogalmazott: ha a „tanárok másik szakja nem hasznosítható a szakgimnáziumban, valószínűleg az utcára kerülnek”.

A Magyar Földrajzi Társaság közleményben fejezte ki ellenérzését a tervezet ellen, valamint online és írásos petíciót indítottak. Az online aláírások száma hétvégén elérte, majd kedd délutánra meghaladta a tízezret, sőt, információink szerint már több százan szignózták a papír alapú íveket is. Gábris ugyanakkor hangsúlyozta: elsősorban a tárgyalás vezethet eredményre, mégpedig a köznevelési kerekasztallal. „Inkább a tárgyalásokban bízunk, ahol észérvek és ellenérvek vannak, ahol vitatkozunk, és megállapodunk valamilyen megoldásban. A petíció pedig megtámogatja azon elképzelésünket, hogy nemcsak mi gondoljuk így, hanem az országban még sokan mások is”– mondta. Azt határozottan cáfolta, hogy tüntetés is szóba jöhet. „Természetesen nem merült fel, szigorúan szakmai alapon gondolkodunk, nem szeretnénk politikai ügyet csinálni ebből” – közölte.

De nem csak a földrajzi társaság kezdett szervezkedni. Gábris elárulta, múlt hét közepéig több levelet váltottak és telefonon beszéltek a Magyar Földrajzi Társaság, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökei, majd elindult az összefogás. „Elhatároztuk, hogy közösen lépünk fel bizonyos helyeken, például az Akadémián, a minisztériumokban, és még ugyan terv, de Palkovics Lászlóval is tárgyalnánk, akár személyesen is” – mondta. Eddig hiába írtak levelet, nem kaptak választ. Ennek ellenére Gábris bízik a szakmai fellépés sikerében, mert amíg nem jelenik meg a rendelet, „van remény”.

Az egyik reménysugár pedig a Magyar Tudományos Akadémia lehet. Egy Akadémiához közel álló forrásunk szerint két hét múlva ülésezik az elnöki bizottság, ahol napirendre kerül a természettudományos tárgyak helyzete is. Forrásunk szerint állásfoglalásuk vízválasztó lehet, ugyanis a tervezetet véleményezők között az MTA is szerepel.

A közoktatás átalakításának legfőbb, vagyis leginkább tematizált pontja kétségtelenül a Klebesberg Intézményfenntartó Központ jövője, ugyanakkor számos más kérdésben is várható változás – ilyen például a középiskolában tanított természettudományi tárgyak kérdése.

Az Index április 17-én megszellőztette az állítólag március 22-ei Köznevelési Kerekasztalon ismertetett tervezet főbb pontjait, amikből kiderült: elemi átalakítások elé néznek a középiskolák. Eszerint a szakközépiskolákat váltó szakgimnáziumokban nem tanítanák az összes természettudományos tárgyat, sőt van, ahonnan száműznék. Az oldal akkor azt írta: a kerettantervet úgy állítják össze, hogy a minisztérium szerint melyik tárgy illik adott szakmához. Tehát az egészségügyi, erdészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi és szépészeti szakgimiseknek csak biológiát, gépészeknek, technikusoknak csak fizikát, kohászoknak, vegyészeknek és nyomdászoknak csak kémiát, bányászati, turisztikai és földmérő sulisoknak csak földrajzot kell majd tanulniuk, a vendéglátósok, kereskedelmi és gazdasági szakmát tanulók pedig tudomány helyett nyelvet tanulhatnak majd.

Noha mindez még csak tervezet szintjén létezik, legalábbis nincs arról információ, hogy milyen úton haladnak a tárgyalások az Emmi és a Köznevelési Kerekasztal között, számos helyről azonnal jelezték: nem értenek egyet vele. Ráadásul egy szakközépiskolában dolgozó forrásunk jelezte: nem is rendeltek természettudományos tankönyvet a jövőre induló kilencedikeseknek, mert nem tudják, mi várható.