Beleáll a kormány a kvótaellenes népszavazásba akkor is, ha annak időpontját az államfő esetleg már valamelyik augusztusi vasárnapra kitűzi, bár a szeptemberi vagy az október eleji időpont a részvétel szempontjából kedvezőbb lenne. Erről beszéltek lapunknak kormánypárti politikusok, hozzátéve, hogy az 50 százalékos részvétel nyári időpont esetében sem lenne irreális, és akármekkora a részvétel, az emberek nagy többsége nyilván arra szavaz majd, hogy ne telepíthessenek be menedékkérőket Magyarországra.
– Tegnapig nem érkezett beadvány a parlament népszavazást elrendelő határozata ellen az Alkotmánybírósághoz (AB) – tudtuk meg Bitskey Botondtól, az AB főtitkárától. Mivel az országgyűlési határozat megtámadására 15 nap áll rendelkezésre, holnap délutánig adhat be bárki ilyen indítványt a testülethez, és szakértők szerint ilyen esetekben mindig van olyan, aki megtámadja a döntést. – Nyilván érkezni fog ma beadvány – fogalmazott lapunknak az egyik kormánypárti politikus. Ez azért lényeges, mert ezzel csaknem egy hónappal kitolódna a népszavazás időpontja, épp a szeptember végi-október eleji dátumra, amikorra azt a kormánypárti politikusok valószínűsítették.
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyibe került az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogen köré épített kormányzati kampány. A múlt héten annyi derült ki, hogy egy hárommilliárdos keretből fedezik az ezzel kapcsolatos kiadásokat.
A parlamentben tegnap is téma volt a migráció. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője például utalt Bill Clinton volt amerikai elnök kijelentéseire (a politikus nemrég „putyinizálódással” vádolta meg Lengyelországot és Magyarországot), és arról beszélt, hogy a demokrata pártban és a kampányának finanszírozói között számos olyan erő van, amelynek koncepciója, hogy az európai országoknak nagyszámú illegális migránst kellene befogadnia. – A barátokat nem kell sértegetni – fogalmazott Kósa Lajos, aki azt is mondta, hogy a magyar szabadság „nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse”, hanem a „magyar szabadságharcosok véréből fakad”. – Sok ezer magyar a szabadságért küzdött az amerikai polgárháború idején az északiak oldalán – folytatta, majd arra emlékeztetett, hogy 1956-ban a szuezi válság megoldása fontosabb volt Washingtonnak, így a magyar ügyet magára hagyta. Beszélt az Egyesült Államok déli határán lévő kerítésről, amelyet fegyverekkel védenek. – Nem egy-két áldozat van eltemetve a sivatagi homokban, mert ott kerítés van és fegyverhasználat – fejtette ki Kósa Lajos. A KDNP-s Hollik István pedig arról beszélt, hogy német és portugál baloldaliak azt vetették fel, mi lenne, ha Brüsszel nem a kormányokkal, hanem a bevándorlók befogadására nyitott önkormányzatokkal állapodna meg.
A szocialista Horváth Imre az interpellációs időszakban arra kérdezett rá, hogy hol van mintegy
10 ezer menedékkérő, hiszen idén eddig több mint 12 ezer migráns érkezett Magyarországra, miközben a különböző táborokban alig 2 ezren vannak jelenleg. – Az esetek mintegy 90 százalékában a migránsok kivonják magukat az eljárás alól, és ismeretlen helyre távoznak – válaszolta Kontrát Károly belügyi államtitkár.
Közben az Abcúg című portál arról számolt be, hogy „beszivárgott a politikai akarat” a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba, emiatt többen felmondtak. A lap beszámolója szerint rengeteg a menedékkérő, és felsőbb utasításra egyre gyakrabban kell megváltoztatni a döntéseket. Sokszor csak azért kellett elutasítani egy-egy menekült kérelmét, mert a politikusok által nem kívánatosnak tartott országokból érkeztek.
