Agresszívebbek az általános iskolások

Agresszívebbek lettek a nebulók, legalábbis az Oktatási Hivatal lapunk által megismert adatai szerint.

– A magyar iskolarendszer roppant szelektív, a szakiskolákba kerülnek a tanulmányok és a magatartás szempontjából legproblematikusabb gyerekek, ezért ott a legtöbb a fegyelmi eljárás – reagált az eredményekre Nahalka István a Magyar Nemzetnek. Az oktatáskutató szerint a megoldás egyik lépése a pedagógusok jobb felkészítése lenne a konfliktusok megelőzésére és a gyerekek közti esélyegyenlőtlenségek kezelésére. Hangsúlyozta: nem szabad arra a következtetésre sem jutni, hogy a problémás gyerekeket jobb kitenni az iskolákból, hiszen a pedagógiának kellene választ adni a helyzetükre. Az oktatáskutató szerint nehéz lenne megállapítani, miért nőtt a fegyelmi eljárások száma az általános iskolákban, hiszen három tanév időtávlatából még nehéz lenne stabil tendenciát megállapítani, ehhez legalább 10 év eredményeire lenne szükség.

###HIRDETES###

Fegyelmi eljárást az iskola akkor indíthat a diákja ellen, ha a gyerek többször megszegi az intézmény szabályait, esetleg agresszív, kárt okoz, alkoholt vagy drogot használ, illetve árusít. Az eljárásnak többféle következménye lehet: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy másik iskolába, kedvezmények megvonása, eltiltás a tanév folytatásától vagy a legsúlyosabb: a kizárás az iskolából. A köznevelési intézmények a diák iskolán kívül tanúsított magtartása miatt alapesetben nem kezdeményezhetnek a tanulók ellen fegyelmi eljárást, de az egyházi iskoláknak törvényes lehetősége van az iskola szellemiségét követő viselkedési szabályok és kötelezettségek előírására, amelyek megsértése jogszerűen szankcionálható. Iskolán kívül tanúsított magatartás miatt valamennyi tanévben indítottak a tanulók ellen fegyelmi eljárást, de ezek az összes eljárás kevesebb mint 1 százalékát adták. Az érintett diákok közt volt olyan, aki rossz érdemjegye miatt tett sértő megjegyzéseket tanárára Facebookon, más templomlátogatási igazolást hamisított, vagy ruhát próbált lopni.

Az agresszió miatt fegyelmi eljárás alá vont diákok kapcsán egészen döbbenetes példákat mutat be a jelentés. Beszámol például egy magántanulói státusba sorolt 16 éves, de csupán ötödik osztályos diákról, akit „közveszélyesnek” minősítettek, miután az iskola felszereléseit szándékosan rongálta, társait fenyegette, bántalmazta és „minden ok nélkül brutálisan lépett fel még a saját testvérével szemben is”. Egy másik tanulóról azt írták: osztályfőnökét lelökte a lépcsőn, aminek következtében a tanárnő legurult és hanyatt esett. „Nagyon megütötte a fejét, térdét és a hátát. A XIII. kerületi traumatológián kapott ellátást” – szól a beszámoló. A harmadik példa is brutális esetről számol be: egy tanuló 2015 márciusában durván bántalmazta osztálytársát, az ügyeletet ellátó pedagógust szidalmazta, megrugdosta, öklével arcon ütötte, majd az udvaron található beton virágtartót a pedagógus felé dobta.

A tanulmány szerint a pedagógusokkal szembeni elfogadhatatlan magatartás miatt a 2012/2013-as tanévben még csak a tanulók 17,53 százalékát zárták ki az iskolából, a következő tanévben azonban már közel egyharmadát, és ez az arány nagyjából állandósult. A pedagógusokkal szemben tanúsított agresszió miatt a fegyelmi eljárások 4-5 százalékát, míg a tanulótársakkal szemben elkövetett agresszió miatt az eljárások 10-12 százalék kezdeményezték.

Szintén extrém példa az alábbi diák esete, akit végül eltiltottak a tanév folytatásától: „A tanuló a tanórai szünetben égő papírrepülőt dobott az iskola lapos tetejére. Iskolánk kiemelten tűzveszélyes hely, ezért ez súlyos fegyelmi vétség.” A jelentés arra is felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló adatok alapján az alkohol, drog használata miatt indított fegyelmi eljárások száma évről évre növekedett. A 2012/2013-as tanévben az eljárások 3,2 százalékát indították tiltott élvezeti szerek használatáért, de a 2014/2015-ös tanévben már ennek több mint kétszeresét.

A jelentés azt is vizsgálta, az alkalmazott fegyelmi büntetés megválasztása mögött milyen szempont húzódott meg. Míg a „kedvezmények megvonása” büntetés kiszabását egyetlen esetben sem motiválta a megtorlás, ez, ha ritkán is, de szerepet játszott a tanévtől való eltiltásban. Erre példa annak a diáknak az esete, akinek 23 óra igazolatlan és 310 óra igazolt mulasztása volt, és harmadszor járt a 9. évfolyamra, de volt, akit a megtorlás szándéka miatt zártak ki az iskolából, miután a tanítási órán patront robbantott, „veszélyeztetve ezzel önmaga és mások egészségét, súlyosan megsértve a házirendet”.