Az interneten Kínából rendelt fehérbor, patkányméreg, zsálya, hipó, kenőolaj és vízkiszorító spray – többek között ezeket használják fel esetenként a műfűként, más nevén biofűként, illetve herbálként is ismert dizájnerdrog elkészítéséhez. Bár a kábítószer neve megtévesztő, valójában szintetikus anyagról van szó, amely sok más drognál erősebb, veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb. Noha magyarországi elterjedtségéről csak becslések vannak, a szakemberek szerint a terápiában, illetve rehabilitációs intézményekben megjelenő használók gyógyulási és felépülési eredményei aggodalomra adnak okot – hangzott el tegnap a Kék Pont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös sajtóreggelijén. Az esemény apropója az egyetemek és a drogkonzultációs központ közös kutatása volt. A szakemberek ugyanis egy kvalitatív vizsgálat részeként hat olyan, 20 és 26 év közötti, rehabilitációban részt vevő emberrel készítettek interjút, akik korábban éveken át fogyasztottak biofüvet. A kutatók a beszámolók elemzése révén igyekeztek bepillantást nyerni a szerhasználat élményébe és a személyiségre gyakorolt hatásába.
– Az interjúk egyik fő jellemzője az volt, hogy az alanyoknak nagyon nehezére esett megfogalmazni, visszaadni a biofűvel kapcsolatos élményeiket. Jelentős különbség a szintetikus cannabinoidok és a más típusú szerek között, hogy rövidebb ideig (15-20 percig) hatnak. A szerhasználat élménye kiszámíthatatlan („Nincsen két egyforma cigi” – a szerhasználók által mondottakat szó szerint közöljük – a szerk.); előfordul, hogy a sokadik használat alkalmával is új élményekkel jár. Ezek az élmények azonban nagyon gyorsan fordulnak át pozitívból negatív irányba – ismertette a tapasztalatokat az interjúkat készítő Kassai Szilvia. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának kutatója hozzátette, hiába jelentkeznek rövid időn belül súlyos pszichés és fizikai tünetek, a fogyasztó nem tudja abbahagyni a használatát, mivel a biofű akár már néhány alkalom után súlyos függőséget okoz. („Szinte mintha nem is tudnál magadról, annyira kívánja a szervezeted, hogy mégis szívod, de tudod, hogy nem jó, de annál inkább kéreti magát.”) A szerhasználat velejárója, hogy miközben egyre inkább a háttérbe szorul a fogyasztó személyisége, egyúttal felerősödik az egója, és sokkal agresszívabb lesz. Ráadásul utóbbi tünetek az elvonás közben egy ideig még fokozottabban jelentkeznek. („Féltem attól, hogy ha nem veretek be, akkor előjön az az agresszívabb énem.”)
A kutatásban megkérdezettek közül többen arról számoltak be, hogy a műfű irányította őket, átalakította a személyiségüket, hatása alatt olyasmit műveltek, amit józanul soha nem tettek volna meg. („Akkor már saját magam ellensége vagyok, és megteszek olyan dolgokat, melyeket álmomban nem tettem volna. És utána meg csak megkérdezem magamtól, hogy ez én vagyok, vagy ki vagyok én?”)
Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány Biopolitikai Műhelyének vezetője az eseményen arról beszélt, Magyarországon 2010-ben következett be az úgynevezett dizájnerdrog-robbanás. Ekkor a katiként közismertté vált mefedronról szóltak a hírek. A szakember szerint az akkor még a Józsefvárosban működő tűcsereprogramban dolgozó szakemberek azt tapasztalták, néhány hónap leforgása alatt a klienseik körében 90 százalékra nőtt a katit fogyasztók aránya. A következő alkalommal 2014-ben kerültek a figyelem középpontjába ezek a szintetikus szerek. Ekkor tömeges iskolai rosszullétről érkeztek bejelentések. A szakértő kifogásolta, hogy egy időben a szintetikus szerek fokozott megjelenésével gyakorlatilag felszámolták a drogmegelőzést. Dávid Ferenc beszélt arról is, egyáltalán nem igaz, hogy a dizájnerdrogok csak Budapesten volnának jelen. Állítása szerint kollégáival több olyan vidéki gyermekotthonban is jártak, ahol mindenki jól ismerte az ilyen kábítószereket. Az állami iskolák és a települések polgármesterei azonban nem szívesen beszélnek a problémáról.
