A németek több mint egyharmada visszahozná a kötelező katonai szolgálatot – derült ki nemrég a YouGov közvélemény-kutató cég felméréséből. Németországban 2011 óta van a magyarhoz hasonló önkéntes rendszer, azaz békeidőszakban nincsen sorozás – így van ez egyébként a legtöbb európai országban is. Azonban könnyen változhat a helyzet, és nem csak a németeknél.
Jelenleg maroknyi európai országban van csak sorkötelezettség:
– tudtuk meg Szenes Zoltántól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi tanártól. A nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök emlékeztetett: Ausztriában három éve népszavazást is tartottak a kérdésben, ahol az állampolgárok elsöprő többséggel szavaztak a hagyományos katonai szolgálat megtartása mellett. Ugyanakkor egyes önkéntes haderőre áttért országokban meghagyták az önkéntes sorkatonai szolgálat lehetőségét, mint például Németországban vagy a szomszédos Horvátországban és Szerbiában.
Azonban ahol meg is maradt a sorkatonaság, ott sem vonultatnak be minden hadköteles korút kiképzésre, számos könnyítés és kiskapu létezik. Még Oroszországban is, ahol például legutóbb 120 ezer sorkatonát hívtak be a négyszer ennyi friss hadkötelesből, különféle jogszabályokkal szűrik a „delikvenseket”. Jellemzően azt is meghatározzák, mekkora létszámot akarnak, a téma pedig sokszor éles politikai viták alapjául szolgál.
Abban, hogy egyre népszerűbb a sorozás gondolata, az orosz fenyegetettség mellett a terrorizmustól vagy az illegális migrációtól való félelem is szerepet játszik – jó kérdés, hogy ebből a három kihívásból melyiknek tudna megfelelni a sorkatonaság.
Szenes szerint ugyanis nagyon kevés az a 6-9 hónap, ami most a kiképzési ideje a sorkatonáknak ott, ahol van kötelező katonai szolgálat.
Alap- és kötelékkiképzésből minimum egyéves kellene, ami tovább nyúlhatna, ha bonyolultabb haditechnikát kell használnia a katonának.
Ráadásul a tömeges sorozás igen drága is lenne: egyrészt, mert a sorkötelezettség megszűnésével lebontottak vagy eladtak egy sor laktanyát, ezért újakat kéne építeni, lőszert, felszerelést vásárolni, sőt magukat a kiképzőket is ki kéne képezni előbb. Egyébként az európai hadseregek jó része, így a németek is létszám- és forráshiánnyal küzdenek, de még a kicsi Magyarországon is mintegy négyezer fő hiányzik a személyi állományból. Valamint minden országban több tíz- vagy akár százezer fiatal esne ki évente a munkaerőpiacról, ami Magyarországon például a GDP fél százalékának megfelelő gazdasági kárt is okozna – bár az is igaz, hogy a munkanélküliek egy részét is felszívná a honvédség.
Akadnak olyan országok, mint például Finnország, ahol történelmi okok miatt a sorkatonaság megbecsültnek számít, az egykori keleti blokk országaiban viszont általában igen rossz az imázsa. Hazánkban például az egykori Osztrák–Magyar Monarchia újoncozási gyakorlata ütött nagyot rajta, amikor tíznél is több évre elvitték az embert katonának. De a Varsói Szerződés közel negyven éve sem tett túl jót, amikor folyamatosan 150 ezer főnyi hadsereget töltögettek fel újoncokkal úgy, hogy a kétéves szolgálati idő alatt rengeteg volt a valódi kiképzés és feladat nélküli üresjárat – azaz a krumplipucolással és folyosósikálással telt a nagyrészt elvesztegetettnek mondható idő jelentős hányada.
Nem mindig olcsóbb a kevés profi
Szenes tábornok szerint legalább 6-7 évig kell szolgálnia a professzionális, önkéntes katonának ahhoz, hogy a komolyabb kiképzési, felszerelési költségei megtérüljenek.
Emellett jókora korlátozást jelent, hogy a sorkatonák általában csak az adott országon belül vethetők be. Például a német alkotmány is tiltja a külföldi küldetéseket, tehát nemzetközi kötelezettségvállalásra alkalmatlan a sorkatonaság. Egyébként még azt sem egyszerű megoldani, hogy egy NATO-misszió kötelékében szolgáló haderő mozogni tudjon Európán belül, mint ahogyan ezt a NATO legújabb gyorsreagáló egysége, a lándzsahegy dandár (VJTF) gyakorlati tapasztalatai mutatják.
Ezekkel a kérdésekkel az emberek általában nincsenek tisztában, ezért inkább érzelmi alapon, nosztalgiából döntenek – hangsúlyozta a volt vezérkari főnök. Ezt támasztja egyébként alá a YouGov már említett felmérése is, amely szerint az idősebbek és képzetlenebbek szimpatizáltak a leginkább a kötelező katonai szolgálat feltámasztásának gondolatával (ami egyébként magas pozíciójú fideszes potentátokban is felmerült nemrég).
Jó kérdés azonban, hogy milyen alternatív módszerekkel lehetne kiváltani a sorkötelezettséget úgy, hogy valamiféle alapvető katonai tudás mégiscsak meglegyen a fiatalokban szükség esetére. Valódi alternatívát a professzor sem tudott mondani. Igaz, katonai előképzés létezik számos országban, így hazánkban is, és a tartalékos rendszer bővítése is több helyütt napirenden van. Ez a fegyverhasználathoz még mindig nem adna támpontot, de legalább egy váratlan háborús helyzetben valamivel felkészültebben vonultathatnák be a fiatalokat. Sokféle módszert lehet alkalmazni a honvédelem népszerűsítésére is, lehet például nyári táborokkal vagy kreditértékű egyetemi tantárgyakkal promotálni a katonai hivatást. Azonban mindenféle katonai felkészítéshez plusz erőforrásokra van szükség – abban pedig éppen nem bővelkedünk.
