– A Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően számos, a Budapesti Corvinus Egyetemre nézve kedvezőtlen kormányzati döntés született. Az intézményt feldarabolták, több kart elveszített. Rektorként hogyan élte meg ezt a konfliktusokkal teli időszakot?
– Az intézmény vezetését 2012 januárjában vettem át. Akkor nemcsak a Corvinus Egyetem, hanem a magyar felsőoktatás egészének helyzete is nagyon kedvezőtlen volt. Jó néhány intézmény komoly finanszírozási problémával küzdött, a Corvinus másfél milliárd forinttal kisebb költségvetésből gazdálkodott 2012-ben, mint 2011-ben. Az intézmény puszta léte is kockán forgott. Olyan kormányzati koncepciók láttak ugyanis napvilágot, amelyek alapján a Corvinust akár más szervezetekbe is integrálhatták volna. 2013-ban a problémát belső viszály tetőzte: az intézmény vezetése szembekerült az akkori gazdasági főigazgatóval. Az egyetemet azonban így is sikerült megtartani, ez abszolút siker. Igaz, korábbi méreténél kisebb formában. Tavaly három budai kar a Szent István Egyetemhez került, egy 2011-es döntés következtében a közigazgatás-tudományi pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez. Azonban a megmaradt három pesti kar, közöttük a közgazdaság-tudományi kiváló fejlődési pálya előtt áll.
– A Corvinus feldarabolása több ezer hallgatót érintett. Az így kiesett diákok után járó költségvetési támogatás nem jelent azóta is problémát az egyetem gazdálkodásában?
– A hallgatói normatíva nem az egyetlen bevételi forrása az egyetemnek, a kisebb szervezet pedig kisebb fenntartási költséget jelent. Kétségtelen ugyanakkor, hogy csökkent az egyetem hallgatóinak létszáma. A három pesti karon most hozzávetőlegesen tízezren tanulnak, míg korábban a létszám tizenötezer fő körül volt. A Corvinus azonban az egyetlen olyan egyetem Magyarországon, amely az elmúlt négy évben kitartóan növelni tudta hallgatói létszámát, miközben a jelentkezők száma is évről évre emelkedik. A hallgatói bizalom tehát töretlen. A piaci felmérések pedig alátámasztják ezt a bizalmat, a Corvinuson megszerzett diploma a legértékesebb Magyarországon. A Corvinus mint márkanév nagyon jól be van járatva, sorban hatodszor nyertük el a nemzetközi Superbrands minősítést. Jó a kormányzati megítélésünk is, az elmúlt egy évben több miniszter és államtitkár is dicsérően szólt az egyetemről. Az, hogy valami baj lenne a Corvinus Egyetemmel, egyértelműen a múlté.
– Nem lehet, hogy a kormánytagoknak a véleménye azért pozitív, mert már az egykoron baloldali műhelynek számító Közgáz is a múlté?
– Ismerem ezt a véleményt, én azonban nem osztom. Ha megnézzük, hogy kik végeztek itt korábban, bal- és jobboldali neveket is találunk. A kormányból is számtalan ember tanult itt, említhetném Szijjártó Pétert, Varga Mihályt, Rogán Antalt vagy Kósa Lajost. Az egyetemen tanult és azóta is itt tanít Chikán Attila, aki az első Orbán-kormányban volt miniszter, vagy Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök. Itt korábban és most sem nézik, ki milyen irányzatot képvisel. Ha így lenne, azt úgy hívnák, hogy pártiskola.
– Az egyetem következő rektora, Lánczi András korábban a Figyelőnek adott interjút, ebben nem festett kedvező képet a Corvinus helyzetéről. Többek között azt állította, hogy „ennek az egyetemnek már nincs hová továbblépnie”.
– Ha jól emlékszem, Lánczi rektorjelölt úr ezt a Corvinus méretére vonatkozóan mondta. Én úgy gondolom, hogy a Corvinus valóban kicsi, de kompakt társadalomtudományi egyetemmé vált, ami elsősorban a gazdaságtudományra fókuszál. A fejlesztési irányokat illetően azonban egyetértünk Lánczi Andrással. Rektori pályázatában az áll, a Corvinust a következő években a kelet-közép-európai régió vezető intézményévé tenné. Az egyetem szenátusa által elfogadott intézményfejlesztési terv is ugyanezt a célt fogalmazza meg. Erre minden lehetőség adott, hiszen az egyetem több tulajdonságát tekintve is világszínvonalú minőséget nyújt.
– A Corvinus Egyetem korábban már regionális kitekintésben vezető intézmény volt. Nem rossz úgy távozni, hogy kimondhatjuk: jóval kisebb lett?
– A megmaradt területeken a Közgáz változatlanul vezető egyetemnek számít. Társadalomtudományi, külügyi-nemzetközi, közgazdaság-tudományi, üzleti, gazdaságinformatikai területen Magyarországon abszolút piacvezetők vagyunk. Az egyetemet pedig a régióban továbbra is jegyzik. A brit Financial Times felsőoktatási ranglistáján évek óta számon tartja a gazdálkodástudományi kart, az MBA-képzését pedig ugyanitt a régió legjobbjaként említik.
– Ellentmond azonban a piacvezetői státusnak, hogy Lánczi András szerint üresek az előadótermek. A nappali tagozatos hallgatók többsége, de még az oktatók is munkát vállalnak az egyetem mellett.
– Ezek a problémák a magyar felsőoktatás egészét érintik. Az előadások látogatása nem kötelező, és sajnos olyan időket élünk, amikor a hallgatók rákényszerülnek az egyetem melletti pénzkeresésre, illetve arra, hogy mielőbb vállalati gyakorlatot szerezzenek. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy évről évre növekszik az érdeklődés a meghirdetett szakjaink iránt.
– A Lánczi Andrással készült interjúban szó van arról is, hogy nemcsak a hallgatók, de az oktatók többsége is mellékállásba kényszerül.
– Ez szintén a magyar felsőoktatást érintő, általános probléma. Az oktatói bérek nemcsak a nyugati, de még a környező országok színvonalától is elmaradnak, igaz, ezt a kormányzat észlelte, és megtette a kezdeti lépéseket. A helyzet enyhítésére teljesítményorientált bérezési rendszert vezettünk be. Ha az oktató a kötelező elvárásokon túl többletmunkát vállal, azt az egyetem anyagilag kompenzálja. Ennek ellenére jelentős probléma a piac elszívó hatása, ami különösen az üzleti képzésen dolgozó munkatársakat érinti. Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani őket, szükség volt a korábbi finanszírozási gondok megoldására.
– A finanszírozási gondok megoldásában bizonyára segített a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) tavaly kötött megállapodás, ezzel kétszázmillió forint pluszforráshoz jutott az egyetem.
– Az oktatói bérek és a jegybankkal kötött megállapodás között nincs összefüggés. Állami intézmény vagyunk, a központi költségvetéstől kapott támogatás mellett ugyanakkor próbálunk hozzáférni más pénzekhez is. A jegybank és az egyetem közötti megállapodás nagyon sikeres. A Közgazdaság-tudományi Karon megalakult a jegybank tanszéke, a Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karon az MNB gondozásában létrejött a Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézet. Eközben rengeteg ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatóink. Mindez pozitív fejlemény az egyetem életében, hiszen nemcsak az oktatási paletta szélesedett ki, de a hallgatók számára újabb lehetőségek nyíltak.
– Fel sem merült, hogy az egyetem autonómiáját csorbíthatja, ha egy ennyire tőkeerős külső szereplő, jelen esetben a jegybank bevásárolja magát az intézménybe?
– Nem merült fel, és nyugodtan állíthatom, hogy nem csorbítja az egyetem autonómiáját. Akkreditált képzésekről van szó, amelyeken hatalmas tudással és tapasztalattal rendelkező kollégák oktatnak.
– Matolcsy György azonban a jegybank tudományos térnyeréséhez ideológiai tartalmat társít. Ezt nevezi unortodox gazdaságpolitikának.
– Az itt folyó oktatáshoz biztos nem társít semmilyen ideológiai tartalmat. Hadd említsem az MNB egyik alelnökének egyetemünkön elhangzott kijelentését, miszerint az ortodoxiával szemben a pluralizmus áll. Az egyetemnek pedig éppen az a kötelessége, hogy akadémiai mércével mérve színvonalas kurzusokat tartson a hallgatóknak. Hogy megjelenítsen a hallgatóknak különböző elméleteket, irányzatokat. A világgazdasági válság megkérdőjelezett számos gazdaságelméleti teóriát, az ezek helyébe lépő új irányzatokat be kell mutatnunk a hallgatóknak. Az egyetemnek egyetlen célja a lehető legmagasabb színvonalú képzés. Nem kötelezheti el magát egyetlen tudományos irányzat mellett sem.
– Tehát akkreditáltak a jegybank képzései is?
– Természetesen, a jegybanki kollégák akkreditált képzésekbe kapcsolódtak be. Újakat is szeretnénk indítani, erre is csak a megfelelő akkreditációval kerül majd sor.
– Korábban a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudományi bizottsága is kifogásolta, hogy az MNB – ösztöndíjai mellett – a doktoranduszoknak nem akkreditált képzést tart.
– Ezt az ominózus doktori képzést nem a mi egyetemünk bonyolítja le. Fontos továbbá leszögezni, hogy nekünk nem a jegybanki alapítványokkal, hanem közvetlenül a Magyar Nemzeti Bankkal van megállapodásunk.
– Vannak a Corvinuson olyan doktoranduszok, akik részt vesznek a jegybank doktori képzésein is?
– Természetesen vannak. Az egyetem doktori iskolái autonómok, vagyis maguk döntik el, hogy milyen más képzéseket fogadnak be, és miket nem. Az azonban biztos, hogy a hallgatók csak a legmagasabb szakmai kritériumoknak megfelelő képzéseken vesznek részt.
– A szakmai kritériumok azonban sérülnek, hiszen az akkreditáció hiánya miatt kritizálták a jegybank képzését.
– Ismétlem, a Corvinus Egyetem doktori iskoláit végzik a hallgatók, akik ezzel párhuzamosan meghallgatnak más előadásokat is. Az iskolák vezetői, a szakmai bizottságok azonban megvizsgálják a jegybank képzéseit, vagyis azok számos szűrőn átmennek.
– Nem befolyásolja az egyetem megítélését, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel ott tanít?
– Nem látom az összefüggést. Miért változtatná meg az egyetem megítélését? A miniszterelnök lánya a Corvinus alapszakát végezte el, két évvel ezelőtt én adtam át a diplomáját. Kiválóan felkészült vendégoktató, aki, hasonlóan más fiatalokhoz, a megfelelő szakmai tudás és ismeret birtokában, a szakfelelős szakmai irányítása mellett taníthat az egyetemen. Egyik munkatárs esetében sem fontos, hogy ki kinek a lánya vagy a fia. Ami fontos, hogy a hallgató és az adott tanszék szakmailag nyerjen egy oktatóval. Orbán Ráhelről pedig mind a kollégáktól, mind a hallgatóktól a legjobbakat hallottam. Az órák idegen nyelven folynak, s számos szaktekintély tart előadást.
– A különböző rangsorokban azonban nem javítja a Corvinus pozícióját, ha egy oktatónak nincs tudományos fokozata, megfelelő publikációs listája.
– Nem lehet abból kiindulni, hogy csak tudományos fokozatúakat alkalmazzunk. A doktori iskolákban tanuló hallgatók is részt vesznek az oktatásban annak ellenére, hogy még nem szereztek tudományos fokozatot. Magam is számos doktorandusz témavezetését vállalom. Ők is tudományos fokozat nélkül tanítanak, mégis fantasztikusan felkészültek, motiváltak. Vannak persze olyan nemzetközi rangsorok, ahol a tudományos fokozat, a publikációs lista számít, ezen a területen azonban a Corvinus nem áll rosszul. Kétségkívül probléma, hogy a most kifutó, kiválóan minősített korosztály űrt hagy maga után, ezért is fordítunk nagy figyelmet a megfelelő utánpótlásra. Itt is örvendetes a helyzet, a doktori iskoláinkba óriási a túljelentkezés. Ezért is kapcsoljuk be őket az oktatásba, hogy később minél többüket az egyetemen tudjuk tartani.
– Orbán Ráhel tagja valamelyik doktori iskolának?
– Erről inkább ő tudna nyilatkozni. Tudomásom szerint doktori fokozatot kíván szerezni.
– Kerékgyártó Gábor, a Corvinus Egyetem oktatója, egyben a Fidesz önkormányzati képviselője korábban botrányosan viselkedett a párt ifjúsági szervezetének egyik rendezvényén. A Corvinus ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt a választ adta, azért nem indítanak etikai vizsgálatot, mert az eset nem hatott ki közvetlenül az egyetem hírnevére. Egyetért ezzel a válasszal?
– Egyetemünkhöz semmiféle olyan bejelentés sem érkezett, amely vizsgálatot tett volna szükségessé. A magánéleti tevékenységet az egyetem nem szabályozza. Vizsgálat indítása valóban akkor indokolt, ha valamely cselekedet negatívan befolyásolja az illető egyetemi tevékenységét, illetve komoly kárt okoz az egyetem jó hírének.
– Utólag hogy látja: jót tett az egyetem megítélésének, hogy 2014-ben eltávolították a főépületből a Marx-szobrot?
– A véleményem ebben a kérdésben rektorságom kezdete óta sem változott. Amíg az egyetem Marx nevét viselte, a szobornak volt helye a központi épület aulájában, az intézményt azonban már régóta Corvinusnak hívják. Mivel azonban Marx szobrának fontos szerepe volt az intézmény múltjában, s a hallgatók – nem mint egy ideológia szimbólumát, hanem mint megszokott relikviát – kedvelték, megkapta méltó helyét az egyetemtörténeti kiállításon. Ugyanakkor a Corvinus-szimbolikára a képzőművészeti egyetemmel közösen kiírtunk egy tervpályázatot, amiből egy szakmai zsűri már kiválasztotta a nyertes pályamunkát. Ez négy alkotást foglal magában, ennek egyik eleme töltheti ki a Marx-szobor eltávolításával keletkezett űrt az aulában. Ez egy Bibliát tartalmazó, korvinacímlap motívumai alapján készült terv. Az egyetem vezetését azonban a modern megközelítés miatt megosztotta. Sokak szerint ütközhet az aula klasszikus stílusával. A pályamű sorsáról a következő hetekben dönt a szenátus.
– Lehet, hogy inkább Matolcsy György szobra kerül Marxé helyére?
– Nem tervezem. Igaz, én már csak egy hónapot nyilatkozhatok rektorként, esetleg kérdezze majd Lánczi Andrást. Komolyra fordítva a szót, a média az egyszerű együttműködési megállapodás mögött nem létező dolgokat feltételez. A jegybank nem szólt bele semmibe, nem diktált semmit. Olyan kollégákról van szó, akiket ismerünk, akikkel együtt dolgozunk. Nem ördögtől való, ha egy ország jegybankjával együttműködik a vezető gazdasági egyetem.
