Magyarország papírt kaphat róla, hogy nem jogállam

Lázár Dénes ügyvéd az Európai Bizottság eljárását kezdeményezte a devizahitel-törvények miatt.

– Ez elképzelhetetlen lenne Nyugat-Európában. Magyarország elmaradottságát jól mutatja az, hogy a bankszektor érdek-képviseleti szervezete levélben fogalmaz meg kéréseket, pontosabban elvárásokat a bírósági ítéletek tartalmával kapcsolatban. Azok az emberek pedig, akik ebben részt vesznek, bizonyosan nem tisztelik a jogállami normákat. Egy nyilvános tárgyaláson minden érvet felhozhat bármelyik fél, így a szóban forgó ügyben részt vevő bank is megtehette volna, s az esélyt adott volna a fogyasztói oldalnak is, hogy reagáljon a bank érveire. A titkos levelezés célja éppen az, hogy a fogyasztók tudta nélkül befolyásolják a bíróságok döntéseit. Ez nem egy tisztességes eljárás. Ez azt támasztja alá, hogy a színfalak mögött a hatalmi elit elintézi, hogy milyen irányba dőljenek el az ítéletek. Egy jogállamban ez elfogadhatatlan.

– Ugyanakkor nemcsak a bíróságok, de a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank fellépése is sokszor elégtelennek tűnik. Az ön által alapított Pénzügyi Ismeretterjesztő Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) viszont komoly jogvédő munkát végez, számos közérdekű pert nyertek, ám a felügyelet ezekről rendre lemaradt.

– A devizahitelek esetében a magyar állam, illetve a pénzügyi felügyelet csődöt mondott. A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, illetve jogutódjának, a Magyar Nemzeti Banknak az a feladata, hogy felügyelje a bankok tevékenységét, és ezzel megakadályozzák a krízisek kialakulását. Azonban e két szervezetnek az elmúlt 10 évben nem tűnt fel, hogy a bankok törvényellenesen működnek. A fő probléma az, hogy Magyarországon az államhatalom nem úgy működik, ahogyan egy jogállamban, illetve egy demokráciában szükséges lenne. Az államhatalom nem azt nézi, hogy a társadalomnak mi volna a jó.

– A kormányzat szerint viszont orvosolták a problémákat, számos devizahiteles-törvényt hoztak. Azonban a Pitee ezekkel sem ért egyet, sőt az Európai Bizottságnál támadja a jogszabályokat. Mi a baj a ezekkel a törvényekkel?

– Az egyesület kérvénnyel fordult az Európai Bizottsághoz azt kérve, hogy vizsgálják meg a devizahiteles-törvényeket, hogy azok összeegyeztethetők-e az európai joggal. Az a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy egy demokratikus országban – ahol a hatalmi ágak szét vannak választva – a parlament nem hozhat olyan törvényt, amellyel magánjogi szerződéseket módosít. Ez Európában nem így működik. Az Európai Unió emberi jogi alapokmánya határozottan kimondja, hogy a parlament nem nyúlhat bele magánjogi szerződésekbe. Tehát európai emberi jogot sért a devizahiteles-törvények azon része, amellyel átírják ezeket a hitelszerződéseket.

– Az Európai Bizottság eljárása tart egy ideje, mégsem tudni semmit a részletekről. Mint az eljárás kezdeményezője, ön kapott-e információkat?

– Kötelezettségszegési eljárásról van szó, amelynek előkészítése során az Európai Bizottság megvizsgálja a beérkezett panaszt, tárgyalásokat folytat az adott kormánnyal, s a végén döntésre jut. Ennek a vége többek közt az lehet, hogy megállapítják a jogsértést, és felszólítják az adott kormányt, szüntessék meg a jogsértő állapotot. Ha pedig a kormány nem módosít, akkor a bizottság pert indít. Ez az eljárás azonban nem nyilvános.

– Miért a titkolózás?

– Az európai jog hagyományai szerint minden országnak meg kell adni az esélyt arra, hogy önként megszüntessen egy jogsértést. Az Európai Bizottság célja zárt tárgyalásokon meggyőzni a magyar kormányt arról, hogy a devizahiteles-törvények ellentétesek az emberi jogokkal. Ha a kormány önként megszünteti a jogsértő állapotot, akkor az kevesebb presztízsveszteséggel jár, mint ha arra a bizottság vagy az Európai Bíróság kötelezné. Ezért általában ezek a bizottság és kormányok közti tárgyalások zárt körben zajlanak.

– A kormányzati kommunikáció alapján nem tűnik úgy, hogy a kabinet a devizahitelek tekintetében bármit is korrigálni kívánna.

– Pontosan. Álláspontom szerint jelen esetben nincs értelme a zárt tárgyalásoknak, nincs szükség arra, hogy a bizottság óvja a magyar kormány presztízsét. A magyar kormány rendkívül büszke arra, hogy milyen hatékonyan oldotta meg a devizahitelesek problémáját. Ha a kabinet büszke a devizahiteles-törvényekre, akkor az nem lehet, hogy az Európai Unió vizsgálata zárt ajtók mögött történjen. A bizottság viszont azon kívül, hogy visszaigazolta az eljárás tényét, nem hozza nyilvánosságra a részleteket.

– Ezért kérte az Európai Bíróság beavatkozását az egyesület?

– Így van, szeretnénk elérni, hogy az Európai Bíróság kötelezze a bizottságot arra, hogy a folyamatban lévő eljárás legyen nyilvános. Úgy vélem, ehhez jogunk van.

– Visszatérve a devizahiteles-törvényekre: kormányzati kommunikáció ide vagy oda, azért az adósok megmentése nem sikerült. Több bírósági eljárás van folyamatban, mint a jogszabályok elfogadása előtt, és annyi devizahitelest lakoltattak ki két hónap alatt, mint korábban egy év alatt. Továbbá az ítélkezés alakulása sem törte le a bírósághoz fordulók elszántságát. Mit gondol, csillapodni fognak a kedélyek?

– Jól mutatja, hogy a problémát nem oldották meg, ugyanis még mindig vannak perek. Méghozzá azért, mert aki közelebbről megnézi az érveket, az látja, hogy a fogyasztóknak van igazuk, akik kérik, hogy mentsék fel őket az árfolyam-különbözet viselése alól. Minden embernek van igazságérzete, és a devizahitelesek azért fordulnak a bírósághoz, mert úgy gondolják, hogy a bírók nem lehetnek annyira vakok, igazságtalanok és diktatórikusak, hogy a végén minden pert elutasítsanak. Ráadásul a legutóbbi jogegységi eljárás sem zárta be az összes kaput, még mindig számos kérdés van, ami miatt támadni lehet ezeket a hitelszerződéseket. Ezeket a kérdéseket előbb-utóbb az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is meg fogja vizsgálni. Ha ezek a nemzetközi bíróságok kimondják, hogy sem a szerződések nem voltak rendben, sem a bírósági eljárások nem voltak rendben, sem a végrehajtási eljárások nem voltak rendben, akkor Magyarország papírt fog kapni arról, hogy hazánkban nincs jogállam.

– Ha így lesz, mit gondol, mi várható?

– Akkor felmerül a kérdés, hogy azok a bírók, akik ezeket a jogegységi határozatokat meghozták, vagy akik a végrehajtási eljárásokat megengedték, vagy azok a közjegyzők, akik a végrehajtási eljárásokat lehetővé tették, tükörbe tudnak-e majd nézni, amikor írásos bizonyíték lesz, hogy ők tehetnek arról, hogy Magyarországon nincs jogállam, és miattuk került az anyagi ellehetetlenülés állapotába több százezer ember.

– Ha már a közjegyzőket említette, az ő felelősségük nem igazán merült fel eddig. Kellett volna?

– A közjegyzőket is felelősségre kellene vonni. Ha a közjegyzői kamara elkötelezett lenne a jogállami értékei mellett, akkor a Kúria által 2013-ban hozott jogegységi határozat kihirdetése óta egyetlenegy devizahiteles végrehajtási eljárást sem engedélyezett volna. A Kúria ugyanis akkor azt mondta, hogy semmis az a hitelszerződés, amelyben nincs benne az árfolyamrés (a vételi és az eladási árfolyam közti különbség). Ennek alapján minden közjegyző köteles lenne megtagadni a végrehajtási eljárás elindítását, ha egy bank azt egy olyan szerződés alapján kéri, amelyben nincs benne ez a költség. A közjegyzők ugyanúgy hozzájárultak a devizahitelesek jogainak eltiprásához, csak sokkal nehezebb őket felelősségre vonni.

– A bíróságokon akár egy adott fórumon is születnek egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek. Eközben a jogkereső adósok egyik lábukról a másikra ugrálnak. Német nyelvterületről nézve mi a véleménye erről, Ausztriában előfordul hasonló?

– A jogbiztonságnak az a lényege, hogy a felek számára kiszámíthatók a bírósági ítéletek. A peres felek csak akkor tudják felmérni a peres eljárás szükségességét, ha meg tudják becsülni, hogy mekkora esélyük van a per megnyerésére. Csak akkor van jogbiztonság, ha az ítélet kiszámítható. Magyarországon abból látszik a jogbiztonság hiánya, hogy egyes perekben az ítélethirdetés napján sem tudják a peres felek megbecsülni, hogy kinek a javára ítél a bíróság.

– Az Orbán-kormány tavaly meghirdette a fair bankok rendszerét, ami azt feltételezi, hogy a pénzintézetekre komoly figyelem hárul, és megvalósul a pénzügyi fogyasztóvédelem. Venne fel hitelt Magyarországon?

– Nem. De ez nem feltétlenül a törvényi szabályozás miatt van így, hanem azért, mert mindaddig, amíg a magyar bírói kar védi a bankokat, addig teljesen mindegy, mi van a törvényekben. A bankok nem tartották be a korábbi törvényeket, és ugyanígy nem fogják betartani a mostaniakat sem. A valódi probléma, hogy a bankoknak nem kell tartaniuk a törvénysértések következményeitől, hiszen mindenki látja, hogy a bíróságok kimagyarázzák a jogsértéseket. Mindaddig, amíg a bíróságok nem változnak meg, addig nem lesz sem demokrácia, sem piacgazdaság. Ez az igazságszolgáltatás nem működik.

– A hitelekről és a hitelszerződésekről szólva ha egy osztrák és egy magyar hitelszerződést összehasonlítanánk – vagy tettük volna ezt néhány évvel ezelőtt –, nagy a különbség a kettő között?

– Tartalmában is különböző, ám nem csak ebben fedezhető fel óriási eltérés. Hanem abban, hogy miként kommunikál a bank az ügyfelével, és hogyan magyarázza el neki, hogy melyik terméket érdemes kiválasztania. Hogyan fogalmazza meg a tájékoztatását és a szerződését. Magyarországon a bankok olyan stílusban, s olyan szavakkal próbálnak meg kommunikálni az ügyfelekkel, ami az ügyfelek számára érthetetlen. Az közismert tény, hogy ha egy banki ügyintéző nem tudja érthetően elmagyarázni egy akár iskolázatlan ügyfelének az adott hiteltermék sajátosságait, akkor azt a hitelterméket az ügyintéző sem érti. Ausztriában vagy Németországban azért működik jobban a hitelezés, mert ott a pénzügyi jogviszonyok tartalma sokkal érthetőbb az emberek számára.