A szerelvény darabjainak túlnyomó többsége új, de nem mindegyik, nem raktáron elfekvő szerelvényt szállítottak le, joggal nevezhető felújítottnak – mondta Tarlós István.
Hozzátette: Budapestnek örülnie kell, hogy a szerelvényprobléma megoldódik, és nem azon kell keseregnie, hogy jobb és szebb járművet kaptunk, mint amire számítottunk.
Hatósági megállapítás szerint törvénysértés nem történt – jelentette ki a főpolgármester, hozzátéve: a hatósági vélemény szerint nem baj, ha alvázat is cserélnek, és a tenderben nem is volt olyan kikötés, hogy maximum mit lehet cserélni.
Tarlós István elmondta, hogy a főtartó gerendázat cseréje is megtörtént, ami a felújítás részét képezi. Szólt arról, hogy a Metróért Egyesület vezetősége is megtekintette a szerelvényt, és „negatív megjegyzés nem hangzott el”. Bár ők is azt mondták, hogy a szerelvény „csaknem új” – jegyezte meg. Tarlós István közölte, a kocsikra a felújító 30 éves garanciát vállalt.
A főpolgármester elmondta azt is, hogy a hármas metróvonal infrastruktúrája rekonstrukciós munkáinak megkezdésében a szolgáltatásmegrendelés esetében csúszás lesz, ez 45 nap és 6 hónap között ingadozhat. A felújítási munkák a tervek szerint novemberben kezdődtek volna.
Tarlós ugyanakkor közölte azt is, hogy akár teljes mértékben elkerülhető lehet a csúszás, ugyanis az északi szakasz felújítási munkálatainak kezdéséhez nem szükséges 150 busz, és nem elképzelhetetlen, hogy a BKV buszállományából sikerül az ehhez szükséges mennyiséget forgalomba állítani. A szakértők jelenleg vizsgálják a lehetőségeket.
Emlékeztetett, a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén arról döntött, hogy szolgáltatásmegrendeléssel oldja meg a hármas metróvonal felújítása miatti járműpótlást, ha a kormány ezt támogatja, és a felmerülő teljes többletköltséget fedezi. Ennek feltételéül szabta, hogy az erről szóló kormányzati döntés július 5-ig megjelenjen a Magyar Közlönyben. A döntés értelmében a Budapesti Közlekedési Központ feltételes közbeszerzési eljárást indít a szolgáltatásmegrendelésre. Ha azonban a kormány részéről nem születik támogató döntés a kijelölt határidőig, akkor új, lengyel Solaris buszokat vesznek majd.
A felújítás megkezdéséhez, a metrószerelvények kiváltására 150 csuklós autóbusz forgalomba állítása szükséges.
A római-parti védművel kapcsolatban Tarlós István elmondta, hogy a nyomvonalterv már elkészült, nyárra készen lesznek az engedélyezési tervek. A beruházás négy szakaszban valósul meg: az első két ütem az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak mentén kialakítandó védelem, a harmadik a pünkösdfürdői gát magasságának megemelése, a negyedik pedig a körülbelül 3,5 kilométeres római-parti mobil gát megépítése. Közölte, hogy a teljes beruházás költsége 15-20 milliárd forintra tehető.
Tarlós István szólt arról is, hogy a főváros vásárolni tervez egy faátültető járművet, amely 93 százalékos hatékonysággal ültetheti át a 38 centiméternél kisebb átmérőjű fákat.
Szeptemberben döntést hoznak várhatóan arról, hogy a hullámtérben lévőkre adót vetnek értéknövekedés miatt a mobil gát elkészülte után. Az adóból az a negyven családi ház ki fog maradni, amely az 1920-as, 1930-as években, az akkori építési szabályoknak megfelelően, szabályosan épült – mondta a főpolgármester, aki ezeket már a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén felvetette.
Tarlós István elmondta, a végleges tervekben lesz egy „enyhe nyomvonal-korrekció”, amelynek célja, hogy a limánybeli fák közül több száz megmaradjon. Az elképzeléseik szerint 400-500 fával kell majd kevesebbet kivágni – tette hozzá.
A Margitsziget csatornázása kapcsán Tarlós István közölte, a fejlesztés célja a Duna védelme és a sziget egészséges környezetének végleges megteremtése. A csatornarendszer képes lesz a sziget valamennyi szennyvizét összegyűjteni és bevezetni a szennyvíztelepekre. A kivitelezés júliusban kezdődik, és jövő júniusban zárul.
Elmondta azt is, hogy a szolgáltatásvásárlás és a buszok vásárlása közötti különbség, többletköltség – amit a főváros kérne a kormánytól – az optimista becslések szerint ötmilliárd forint, a pesszimista számítás szerint pedig a többletköltség meghaladja a húszmilliárdot.
Tarlós István arra is kitért, hogy sokszor beszél a miniszterelnökkel és az illetékes miniszterekkel, de kormányülésre nem hívták. „Abban biztos vagyok, a miniszterelnök nem mondja, hogy ne hívjanak meg, a kancelláriaminiszter bizonyára megfeledkezett róla” – fogalmazott, majd pontosított: a kancelláriaminiszter komoly ember, biztos nem feledkezett meg, szervezési problémákról lehet szó. Habony Árpáddal kapcsolatban azt mondta, az utóbbi öt hónapban egyszer járt a Városházán, Árpáddal még a büdös életben üzleti ügyben nem beszélt – írja a HVG.hu.
A hármas metróvonal felújítása alatt szükséges pótlóbuszok ügyében „a kormány zsarol, a főváros enged” – reagált pénteken Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés szocialista párti képviselője a Tarlós István főpolgármesterrel percekkel korábban zárult sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
Az ellenzéki politikus szerint már Tarlós István is beismerte, hogy a nagy projekt nem fejeződik be főpolgármesteri ciklusában, hozzátéve, még nem tudni, hogy milyen buszok szállítják majd a munkálatok alatt az utasokat, az biztosra vehető, hogy „Orbán Viktor haverjai, fideszes oligarchák fognak jól járni” a projekttel.
Hangsúlyozta: a BKK és a BKV tanulmánya szerint a vásárlásnál kétmilliárd forinttal drágább a kiszervezés, ráadásul ezzel a megoldással „aláírják több száz BKV-dolgozó kirúgását is”. Mint mondta, támogatják a magyar buszgyártás felélesztését, de ezt nem megrendelői, hanem gyártói oldalról kellene megtenni adókedvezményekkel, pénzügyi támogatásokkal, mint az autóiparban teszik ezt az Audi vagy a Mercedes esetében.
Horváth Csaba szerint a fővárosi szuperkórház ügyében „folytatódik az ámokfutás”, aminek egyik jellemzője, hogy az egymást gyorsan váltó államtitkárokkal újabb és újabb koncepciók kerülnek terítékre.
Most a javaslat szerint gyorsan tönkreteszik a János-kórházat, tönkreteszik a Péterfyt, nem veszik figyelembe, hogy ma ezek milyen súlyponti szerepet töltenek be a fővárosi gyógyításban – fogalmazott, pazarlásnak nevezve, hogy az új szuperkórházat annak a jelentős uniós támogatással modernizált Szent Imre-kórháznak a közelében építenék fel, amelyet jóval olcsóbban lehetne csúcsminőségű intézménnyé fejleszteni.
