Személyes sérelemmel magyarázta az állami tankönyveket ért kritikákat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára. Rétvári Bence a Demokratikus Koalíció politikusának, Oláh Lajosnak adott pénteki írásbeli válaszában az áll, hogy a 10. osztályos tankönyvről „fontos tudni”, hogy bírálói nagy része olyan történelemtankönyvek és atlaszok szerzői, akiket hátrányosan érintett a tankönyvpiac átalakítása. „Érthető tehát, ha szélsőségesen negatív értékelésüket minden lehetséges fórumon terjesztik” – írta az államtitkár. A politikus egyértelműen arra utalt, hogy májusban a Történelemtanárok Egylete (TTE) műhelykonferencián mutatta be az állami tizedikes történelemkönyvről szóló kritikai elemzését, amelyben többek közt arról írtak: számtalan hiba van a könyvbeli térképeken, gyakran félrevezetők az ábrái, és nehézkes felkészülni az érettségire belőle. Ezzel szemben Rétvári azt mondta, a tankönyveket használó tanárok pozitívan nyilatkoztak a belső felépítéséről, arányairól, tartalmi és vizuális elemeiről; továbbá mind a taníthatóság, mind a tanulhatóság szempontjából jónak értékelték, illetve alkalmasnak tartották az érettségire való felkészítésre. Igaz, az államtitkár megjegyezte azt is, „természetesen voltak kritikai észrevételek is”, amelyeket a tankönyvek további fejlesztésénél figyelembe fognak venni.
Korábban hasonlóan reagált a TTE kritikáira a tankönyvek elkészítéséért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) is, amely szerint a történelemtanárok szerették a könyvet. Az OFI válasza abban is hasonlított Rétváriéhoz, hogy a TTE bizonyos szakmai kritikájára úgy reagált: tudatos és manipulatív kísérletnek tűnik a tankönyv készítőinek politikai lejáratására.
Ugyanakkor, ahogy a Magyar Nemzet már a közelmúltban megírta, az OFI által a 10.-eseknek szóló történelemkönyv kipróbálásáról készült összefoglalók kevésbé festenek hízelgő képet a tankönyvről, mint az államtitkár. A tanulmányban a megkérdezett tanároknak mindössze 24 százaléka tanítana szívesen a belőle, 61 százaléka csak akkor, ha átdolgozzák, míg 15 százaléka akkor sem. A pedagógusok 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 3,5-re értékelték azt, hogy a tankönyv mennyire fejleszti a tanulási képességet, 3,3-re a személyre szabott tanulás biztosítását és mindössze 3,2-re a kooperációs képesség fejlesztését.
Az összefoglaló elismeri azt is: felmerült az a bírálat, hogy a könyvben szereplő ismeretanyag nincs összhangban az érettségikövetelményekkel, míg mások arra panaszkodtak, hogy a tananyag terjedelme túl nagy, nincs összhangban az óraszámokkal, ezáltal feszítetté teszi a tanmenetet.
– Ez egy gyenge kísérlet a szakmai véleményünk hiteltelenítésére – így reagált Miklósi László, a TTE elnöke, visszautasítva Rétvári megjegyzését. Felhívta a figyelmet: az államtitkár állítása tényszerűen sem igaz, ugyanis a 10. osztályos történelemtankönyv bírálatot készítő kollégáinak nagyobbik része nem is tankönyvszerző. A szervezet vezetője szerint szerencsésebb lenne, ha inkább a TTE elemzésének konkrét állításait cáfolnák meg, feltéve, ha tudják, hiszen mind a tudományos vitakultúra, mind a politikai kultúra ezt kívánja meg. „Persze a tények makacs dolgok” – tette hozzá. Miklósi hangsúlyozta: ahogy eddig, úgy továbbra is nyitottak a szakmai vitára, a kísérleti tankönyvek szerzői voltak azok, akik a TTE meghívása ellenére sem kívántak eljönni a bírálatot bemutató konferenciára.
