Információink szerint a tárcavezető körül a Spéder Zoltánnal kapcsolatos botrány nyomán forrósodott fel a levegő, a kegyvesztetté vált milliárdos üzletember ugyanis bevallottan Lázár János jó barátja. A hírek szerint ennek a bizalomvesztésnek a közvetett jele az is, hogy a nyugdíjba vonult Németh Lászlóné utódja, Bártfai-Mager Andrea már nem a Miniszterelnökség államtitkáraként, hanem önálló kormánybiztosként felel a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért.
A Miniszterelnökséget hiába kerestük tegnap, lapzártáig nem érkezett válasz arra, valóban átkerül-e Balog Zoltán miniszterhez az emlékközpont régóta húzódó, botrányokkal terhelt ügye.
A józsefvárosi pályaudvar helyén felépült, eredetileg 2014 áprilisában megnyitni szándékozott, a gyakorlatban azonban a nagyközönség előtt a mai napig zárva levő Sorsok Háza azóta vita tárgya, hogy kiderült, létrehozásával a Terror Háza Múzeum igazgatóját, Schmidt Máriát bízzák meg. Az igazgatóhoz köthető Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal 2013-ban majdnem negyvenmillió forint értékben szerződött a Miniszterelnökség. A Magyar Vagyonkezelő Zrt. honlapján elérhető szerződés tárgya „az emlékhely kiállítási és szakmai programja megalkotása tárgyában kidolgozandó a koncepció keretében szakmai tudományos anyag elkészítése” volt, az azonban, hogy ez pontosan mit takar, az idő előrehaladtával egyre rejtélyesebb. Schmidt Mária ugyanis tavaly tavasszal a hírek szerint bemutatta a koncepciót, s azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter szét is küldte az illetékeseknek véleményezésre. Közülük többen, így például aligha meglepő módon a projektet már az első pillanattól támadó Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint Karsai László történész is éles kritikával illette.
Ennek ellenére a Terror Háza Múzeum igazgatója az anyaggal több iskolába is ellátogatott, s a koncepció – legalábbis a Sorsok Háza Facebook-oldalán elérhető kisfilm alapján – elnyerte a diákok tetszését. Mindennek fényében zavarba ejtő, hogy a Miniszterelnökség a minap a Népszabadságnak azt nyilatkozta, „a tárca nem szerződött senkivel a Sorsok Háza részletes koncepciójának elkészítésére, így nem is kaphatott ilyen anyagot senkitől”. A tárca szerint a kormány álláspontja most is az, hogy a Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a magyarországi zsidó közösség, a holokauszttúlélők, továbbá az oktatási-kutatási szakértők között. Ez után lehet felkérni bárkit részletes koncepció kialakítására. Úgy tudjuk, jelenleg továbbra is folyamatban van a Sorsok Házával kapcsolatban a szintén a Miniszterelnökség alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett tanácsadás is. Mint arról korábban beszámoltunk, a tanácsadást (amelynek keretében a hivatal ellenőrzést is végez) Lázár János rendelte el 2014 őszén. A Miniszterelnökség korábbi tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert a majdnem hétmilliárd forintos keret felett rendelkező projekttel kapcsolatban többletforrás igénye vetődött fel, és a miniszter a forrásigény megalapozottságának megítéléséhez szükségesnek tartotta a beruházással kapcsolatos kormánydöntések eddigi végrehajtásának értékelését is.
A Népszabadság egyébként a minap azt írta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója, Zoltai Gusztáv (aki korábban évtizedekig a Mazsihisz ügyvezető igazgatója volt) olyan történészekre bízná a Sorsok Háza tartalmának kialakítását, mint Glatz Ferenc, Karsai László és Ungváry Krisztián, arról azonban, hogy hivatalosan is eltávolítanák Schmidt Máriát a projekt éléről, elvileg senki sem értesítette a Terror Háza Múzeum igazgatóját. Ilyen hírek egyébként korábban több esetben is felröppentek, de ez eddig egyszer sem bizonyult igaznak. A Népszabadság írása nyomán az ügyben természetesen kerestük a napokban Schmidt Má-riát is, de hiába. A mostani levelünkre éppen úgy nem érkezett tőle reakció, mint az elmúlt hónapokban bármelyik, a több milliárd adófizetői forintból készülő központ helyzetével kapcsolatos kérdésünkre.
