Kevés pénz jut oktatásra

A 2013-as mélypont után javult a helyzet, de messze még az európai uniós ajánlás.

Egyébként a kormány által gyakran hivatkozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is 6 százalékos ajánlást fogalmaz meg oktatásra fordított források tekintetében. Talán ennek is köszönhető, hogy az Emmi államtitkára, Rétvári Bence pár hónapja még arról beszélt, hogy az uniós forrásokkal együtt már 2014-ben is a GDP 6,14 százalékát fordította a kormány a területre. Ennek fényében különösen figyelemreméltó, hogy az Emmi saját hivatalos jelentése is olyan számítási módszert alkalmazott, amelynél a végeredmény közel 2 százalékkal kevesebb lett. 2010 óta az oktatási kiadások beruházásokra fordított aránya is kevesebb mint a felére esett vissza. Míg az előző évekhez viszonyítva kifejezetten magasnak számított, hogy az oktatásra fordított pénzek 6,5 százaléka ment beruházásokra hat évvel ezelőtt, ez 2013-ra 2,3 százalékra zuhant, és 2014-re is csak 3 százalékra nőtt. A 2014-es adatok elgondolkodtatók a kormány legújabb államosítási törekvései szempontjából is, amely szerint az iskolák működtetése is az állami intézményfenntartóhoz, az átalakítás alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerülnének. A Klik 2013-as megalakulásakor ugyanis még csak az intézmények fenntartása került a szervezethez, a legkisebb települések kivételével a működtetés az önkormányzatoknál maradt. Az önkormányzatok 2014-ben – immár a fenntartói feladatok nélkül – így is összesen több mint 122,5 milliárdot költöttek az alap- és középfokú oktatásra együttesen, míg az állam 554,2 milliárd forintot. Tehát az alapfokú és középfokú oktatásra szánt források jóval több mint ötöde érkezett az önkormányzatoktól. Fontos kiemelni, hogy ebből a pénzből a helyhatóságok nemcsak a működtetési feladatokat biztosították, hanem egyéb támogatásokkal is segítették az iskolák működését. Kérdés, hogy ha a működtetést is elveszik tőlük január 1-jétől, mennyi pénzt kívánnak majd az intézményekre fordítani a jövőben. Továbbá kérdés az is, hogy ezeknek a számoknak a tükrében a Palkovics László oktatási államtitkár által becsült 55 milliárdos működtetési költség elegendő lesz-e, vagy jövőre is adósságokkal fog küzdeni a Klik. A 2017-es költségvetés egyébként 270 milliárd forinttal kíván többet fordítani az oktatás egészére.

A felsőfokú oktatásra fordított összegek is csökkentek az elmúlt években. Míg öt évvel ezelőtt több mint 270,6 milliárdot költött rá a kormány, 2013-ban ennek a finanszírozása is mélypontra jutott a mindössze 243 milliárd forintos ráfordítással. Bár 2014-re közel 258 milliárdra emelték a kiadásokat, ezzel is csak a 2010-es költést sikerült megközelíteni.