Míg 2003-ban az 5,7 százalékot is elérte, 2014-re már csak a GDP 4,3 százalékát fordította a kormányzat oktatási kiadásokra – derült ki a Magyar Nemzet által megismert, legfrissebb adatokat tartalmazó állami jelentésből. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) elemzése azt vizsgálta az állami, illetve az önkormányzati intézményekre vonatkozó költségvetési beszámolók alapján, hogy miként alakultak az oktatásra fordított kiadások 1990-től 2014-ig. Igaz, ezekbe az adatokba nem számították bele a nem állami intézményekre fordított költségvetési kiadásokat.
A jelentés maga is kijelenti: míg a költségvetés oktatási kiadásainak növekedési üteme az 1995-ös évhez viszonyítva 2003-ban meghaladta a GDP növekedési ütemét, 2004–2005-ben azzal közel azonos arányban változott, 2006 óta már elmaradt ettől. Az adatokból egyértelműen kiderül: a helyzet igazán 2011-ben kezdett súlyosbodni, amikor az előző évi 4,7-ről 4,3 százalékra zuhant az arány. A mélypont pedig egyértelműen 2013-ban jött el, ekkor már csak a GDP mindössze 3,9 százalékát fordította az oktatásra az Orbán-kormány. Ennyire keveset egyébként egyetlen más kormány sem költött a szektorra az 1995-ig visszanyúló adatok alapján.
Összességében az első Orbán-kormány alatt (1998–2002) átlagosan a GDP 5,04, a szocialisták alatt (2002–2010) átlagosan 5,10, míg a második Orbán-kormány eddigi adatai alapján (2010–2014) átlagosan 4,26 százalékát költötték oktatásra. A 2013-as értékhez viszonyítva előrelépésnek tekinthető, hogy 2014-ben már a GDP 4,3 százaléka ment a területre, ám ez még mindig az elmúlt 11 év harmadik leggyengébb eredményének számít.
– A 2013 óta tapasztalt többletkiadást az indokolja, hogy megemelkedett a pedagógusok fizetése – nyilatkozta lapunknak Nahalka István oktatáskutató, kiemelve, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan mintegy 100 milliárd forinttal alultervezte az oktatási kiadásokat. Hozzátette: várhatóan a 2014-ben látott 4,3 százalékon fognak megragadni az oktatási kiadások, jelentős növekedés nem várható sem a 2015-ös, sem a 2016-os, de még a 2017-es adatokban sem. Így még mindig messze vagyunk attól, hogy a GDP növekedésének üteme elérje a szektorra fordított kiadások növekedésének ütemét. A szakértő emlékeztetett, fejlett európai országokban a GDP 5, a legjobb oktatási rendszerrel bíró országoknál pedig 6 százaléka fölött alakulnak a ráfordítások.
Egyébként a kormány által gyakran hivatkozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is 6 százalékos ajánlást fogalmaz meg oktatásra fordított források tekintetében. Talán ennek is köszönhető, hogy az Emmi államtitkára, Rétvári Bence pár hónapja még arról beszélt, hogy az uniós forrásokkal együtt már 2014-ben is a GDP 6,14 százalékát fordította a kormány a területre. Ennek fényében különösen figyelemreméltó, hogy az Emmi saját hivatalos jelentése is olyan számítási módszert alkalmazott, amelynél a végeredmény közel 2 százalékkal kevesebb lett. 2010 óta az oktatási kiadások beruházásokra fordított aránya is kevesebb mint a felére esett vissza. Míg az előző évekhez viszonyítva kifejezetten magasnak számított, hogy az oktatásra fordított pénzek 6,5 százaléka ment beruházásokra hat évvel ezelőtt, ez 2013-ra 2,3 százalékra zuhant, és 2014-re is csak 3 százalékra nőtt. A 2014-es adatok elgondolkodtatók a kormány legújabb államosítási törekvései szempontjából is, amely szerint az iskolák működtetése is az állami intézményfenntartóhoz, az átalakítás alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerülnének. A Klik 2013-as megalakulásakor ugyanis még csak az intézmények fenntartása került a szervezethez, a legkisebb települések kivételével a működtetés az önkormányzatoknál maradt. Az önkormányzatok 2014-ben – immár a fenntartói feladatok nélkül – így is összesen több mint 122,5 milliárdot költöttek az alap- és középfokú oktatásra együttesen, míg az állam 554,2 milliárd forintot. Tehát az alapfokú és középfokú oktatásra szánt források jóval több mint ötöde érkezett az önkormányzatoktól. Fontos kiemelni, hogy ebből a pénzből a helyhatóságok nemcsak a működtetési feladatokat biztosították, hanem egyéb támogatásokkal is segítették az iskolák működését. Kérdés, hogy ha a működtetést is elveszik tőlük január 1-jétől, mennyi pénzt kívánnak majd az intézményekre fordítani a jövőben. Továbbá kérdés az is, hogy ezeknek a számoknak a tükrében a Palkovics László oktatási államtitkár által becsült 55 milliárdos működtetési költség elegendő lesz-e, vagy jövőre is adósságokkal fog küzdeni a Klik. A 2017-es költségvetés egyébként 270 milliárd forinttal kíván többet fordítani az oktatás egészére.
A felsőfokú oktatásra fordított összegek is csökkentek az elmúlt években. Míg öt évvel ezelőtt több mint 270,6 milliárdot költött rá a kormány, 2013-ban ennek a finanszírozása is mélypontra jutott a mindössze 243 milliárd forintos ráfordítással. Bár 2014-re közel 258 milliárdra emelték a kiadásokat, ezzel is csak a 2010-es költést sikerült megközelíteni.
