A Magyar Nemzet információi szerint jövőre még nagyobb kilakoltatási hullámra számítanak a végrehajtók. A köztestület honlapján az áll, körülbelül 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül nagyjából 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni, de sikertelen volt a licitálás. A legtöbb ingatlant ugyanakkor – közel 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.
Ahogy az adósok sem kapkodnak a családi csődvédelem után, habár a kilakoltatások nagy számával összefüggésben korábban több szakértő is a magáncsőd intézményének felfutását várta. Az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb adatai alapján kevesebb mint 500 adós kezdeményezett magáncsődeljárást. Ez egyébként azért is érdekes, mert a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is több tízezerre becsülte korábban azok számát, akiknek mentőöv lehet az intézkedés. A 626 millió forint közpénzt felemésztő adósmentő intézkedés kudarcáért azonban azóta sem a kormányzat, sem a jogszabályt a parlament elé terjesztő KDNP nem vállalta a felelősséget.
Harrach Péter tavaly novemberben az állami rádióban például arról beszélt, hogy a lakosság közömbössége annak köszönhető, hogy a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek. A minap pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a bankokat okolta a magáncsőd kudarcáért. Rétvári Bence a Magyar Időknek azt mondta, hogy a hitelintézetek csak a saját rövid távú érdekeiket nézik. Szavai szerint kevés információt adnak a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek, így azok nem tudnak tájékozódni, hogy problémájuk megoldására alkalmas-e a jogszabály.
Rétvári szavaira azonnal reagált a Magyar Bankszövetség is. A szervezet főtitkára, Kovács Levente visszautasította a politikus vádjait. A megoldást Kovács az adminisztráció egyszerűsítésében látta.
